Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Emlékezés Czegei Wass Sámuelre

A San Francisco-i magyar arany-ezüst finomító rajza 1856-ból (Dojcsák Gy. gyűjteményéből) a vegyészeti és próbálási munkát, Uznay zömmel a könyvelési és egyéb irodai tevékenységet, míg Haraszthy az irányítást és felügyeletet látta el. Nagyon jól indult minden, de a szívük nem volt igazán benne ebben a munkában, a lelkük pedig inkább volt a „négy folyó" távoli vidékén, mint a San Franciscói-öböl partjainál.

19 Wass esetében ezt bizonyítja, hogy már 1852 januárjában New Yorkba utazott Kossuth részére segítséget nyújtani az újabb fegyvervásárlásokhoz, majd Európába látogatott, hogy ne szakadjon el teljesen az eseményektől, az emigrációval érintkezésben legyen. Brüsszelben meglátogatta anyja testvérét, Jósika Miklóst, akit a haditörvényszék halálra ítélt és in effigie felakasztatta. Közben tájékozódott a hazatérés lehetőségei felől — hiszen nemcsak a hazája, de a családja is nagyon hiányzott. Európából visszatérve, tovább is bővült a vállalkozásuk. Jogot kaptak ugyanis 5, 10, 20 és 50 dolláros aranyérmék verésére, és Wassnak gondja volt rá, hogy ezekből a Magyar Nemzeti Múzeum is kapjon mintadarabokat. 1855-ig 3,5 millió dollár értékű aranyat olvasztottak rudakba és 2,5 millió dollár értékű aranypénzt vertek. Az üzemről kitűnő leírást készített a látogatóban ott járt Xantus János, aki az 1857. május 5-én keltezett levelében a következőket írta: „... megismerkedtem hazámfiai egy vállalatával, melyre minden magyar méltán büszke lehet... A gyár-épületek mint egy 8 hold területet foglalnak el; két fő osztályra szakadnak: aranytisztító és metallurgikaira. Az első egy tömör kőépületben van, mely ... oly elegáns, hogy bármely magyar mágnás lakó kastélyául használhatná. Hossza kb. 400 láb, 152 láb széles és 62 láb magas, s egy dombon lévén építve, az egész tér a fal és utcza közt emelvényes virág-terükre van osztva és berendezve, mi az egész épületnek különösen kedves tekintetet ád. Az épület ismét több szakaszra oszlik. . . Az ember, amint az épületbe jut a főkapun, azon terembe lép először, hol az aranypor és szem vétetik át, s egyáltalán minden arany megméretik.. . Ugyan ezen teremből hagyják el a gyárat a már tisztított aranyrudak, az illető bélyeggel ellátva, hogy mint forgalmi közeg, vagy csecsebecse a nagyvilágot bekalandozzák. Ezen teremmel egyben van kötve a főpince is, mely minden betörés vagy tűzvész ellen tökéletesen ment. A terem mögött Vas(!) hivatalszobája van, egy kicsi, de igen ízletes szentély. Szentély, mondom, mert a fal tömve aranyos rámába foglalt magyar írók és publicisták arczképeivel, hihető, valamenynyien együttvéve sem láttak otthon soha annyi kincset, mint mióta Vas barátunk szobatársai lőnek... 122 munkás és egy 60 lóerejű gőzgép, éjjel nappal szünet nélkül mozgásban van itten, s oly eredménynyel, hogy egyetlen nap alatt 27 ezer lat* arany tisztíttatik meg... A rafinírozó terem az épület nyugati oldalát foglalja el, 82 láb hosszú, 52 láb széles, s magassága hasonló az épületéhez. Ezen osztályban van a gőzgép, a számtalan katlanok és kemenczék, üstök stb.... az egész terem 12—15 láb magas ablakok által ventilláltatik... A nyugati * Régi súlymérték, 1 lat=17,5 gramm. (Szerk.)