Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében

Dr. Balázs Dénes ÉRD MÚLTJA A RÉGI TÉRKÉPEK ÉS FÖLD RAJZKÖNYVEK TÜKRÉBEN ÖSSZEFOG LALÁS A Magyar Földrajzi Gyűjteménynek otthont adó Érd neve a XVI. század elejétől nyomon követhető a Magyarországon és külföldön kiadott térképeken. Érd („End'''') már szerepel az első, ún. Lázár-féle országtérképünkön (1528). A török hódoltság kezdetétől a település Hamzsabég vagy e név változataival jelenik meg a korabeli térképeken. A latin, német és magyar nyelvű földrajzkönyvek, lexikonok a XVIII. századtól kezdve egyre részletesebben foglalkoznak Érd (Hamzsabég) mezővárossal, ezekből tartalmaz válogatást a cikk második része. A mai Érd városa helyén már 40—50 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak első eljegesedési szakaszát (Würm I.) megelőző, viszonylag enyhébb éghajlatú periódusban éltek emberek. Erről tanúskodik az Érdparkvárosban feltárt ősemberi vadásztanya, ahonnan sok ezernyi állatcsont (főleg barlangi medve maradványai) és a középső kőkor ún. moustiéri kultúrájának szerszámai kerültek elő (GÁBORINÉ CSÁNK V. 1965, 1967a, 1967b, 1968, 1971, 1980; GÁBORI M.— GÁBORI1. ábra. Részlet Lázár deák térképéből (1528). Érd neve tévesen „End" alakban szerepel CSANK V. 1978). Ez a ritkaságszámba menő leletanyag Érd nevét világszerte ismertté tette, természetesen elsősorban a szakemberek körében. A terület kedvező földrajzi fekvése (szárazföldi átkelőhely, bővizű források, védett szelíd völgyek, termékeny talaj stb.) a későbbi korokban is elősegítette különféle népcsoportok megtelepedését. Számos helyen kerültek elő bronz- és vaskori leletek, a régészek kelta sírokat tártak fel, és Érdről származó római kori leleteket őriznek a budapesti múzeumok (KERESKÉNYI GY. 1874). A honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a vidéken, s a feltevés szerint Árpád a bolgár származású Erdu vezérnek adta jutalmul ezt a földet, egyesek innen származtatják Érd nevét. Nagyobb a valószínűsége azonban annak, hogy a település neve a vízfolyást jelentő ,,ér" szóból született a ,,d" képző hozzáadásával (KISS L. 1980). A török hódoltság kezdetén kapta Érd a Hamzsabég nevet, ugyanis egy Hamza vagy Hamzsa nevű török bég itt rendezkedett be. A Hamzsabég névnek — különösen a német átírásokban — nagyon sok szinonimája alakult ki (Handzsabék, Halselbek, Hanselböck, Hancsabeg, Hanslpech stb.). Érd neve a régi térképeken Érd neve írásban először az Árpád-házi királyok korából származó oklevelekben jelent meg (SZENTPÉTERI I. 1943). Levéltáraink bizonyára sok értékes adatot rejtenek magukban Érd korai történetéről, ezek felkutatása és értékelése még várat magára. Érd nevének első térképi megjelenése szorosan összefügg a magyar kartográfiai munkák megindulásával. Hazánkról az első részletes térkép csak a XVI. század elején készült. Alkotójáról, Lázár „deákróV csupán annyit tudunk, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Kéziratos