Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében
2. ábra. Érd neve először jelenik meg helyesen, de még ékezet nélkül Magyarország térképén ( Wolfgang Lazius, 1556) térképét Georgius Tanstätter készítette elő nyomtatásra, és Petrus Apianus (Bienewicz) metszette fába. A kb. 1:1 200 000 méretarányú térkép 1528-ban jelent meg a bajorországi Ingolstadtban. Az előkészítés során rosszul tájolták a térképet, s emiatt például a Duna jellegzetes észak-déli vonala mintegy 45 fokkal eltorzult. A térképen körülbelül 1300 település neve szerepel, s ezek közt már megtaláljuk Érdet is. Sajnálatos, hogy Tanstätter vagy a nyomdász újabb hibát követett el: Érd neve helyett — gótbetűs írással — End olvasható a térképen (1. ábra) Időrendi sorrendben a következő részletes országtérképünket I. Ferdinánd császár udvari orvosa és történésze, Wolfgang Lazius (1514—1565) készítette Bécsben 1556-ban. Forrásműként Lázár térképét használta, de nem ismerte fel annak helytelen tájolását, s a Duna vonalának javítgatásával tovább torzította a térképet. Észrevett viszont több névírási hibát, így kijavította az End nevet is, és ezzel első ízben jelent meg Magyarország térképén — most már latin betűs írással — Érd neve (2. ábra). A XVI. század legismertebb magyar térképalkotója a nagyszombati születésű Zsámboky János (1531—1584). Lázár és Lazius térképeinek felhasználásával 1571-ben rajzolta meg Magyarország új térképét, mely 1579-ben jelent meg. A kritika elismerően vélekedik Zsámboky térképéről, amelyről azonban lemaradt Érd neve, illetve azon a helyen Erhy (Ercsi) szerepel. Lazius és Zsámboky munkái szolgáltak alapul Magyarország számos külföldön megjelent térképéhez. Azok a kartográfusok, akik Lazius térképét használták forrásmunkául, általában Érdet is feltüntetik térképeiken, mint pl. a flamand Gerald Mercator (1585-ben), ennek nyomán az angol John Speede (1626) és a holland Willem Janszoon Blaeu (1647). A török hódoltság idején elterjedt Érd másik neve, a Hamzsabég és annak különféle változatai. A térképkészítők azt hihették, hogy ezek az egymásra nem hasonlító nevek két különböző települést jelölnek, ezért térképeiken mindkét nevet önállóan feltüntették. íme néhány példa. Egy évvel Buda visszafoglalása után, 1687-ben jelent meg Marco Vincenzo Coronelli velencei kartográfus (1650—1718) térképe a Duna-menti országokról, így hazánkról is. A Duna jobb partján ,,Tketen, Téten" alatt kis karika jelzi Érd helyét ,,Erd" felirattal, s tőle jóval távolabb egy másik településnél ezek a nevek olvashatók: „Hamesoueg, Kamesoug, Stamsabeg". Ezek feltehetően mind a Hamzsabég torzításai. Új mérföldkövet jelentett országunk feltérképezésében egy másik olasz felmérő, Luigi Ferdinando Marsigli (1658—1730) munkássága. A német Johann Christof Müller (1673—1721) társával felmérte a Duna vonalát, és ezzel korrigálta a Lázárféle térkép helytelen tájolásából származó, s az utána következett térképeken ismétlődő hibát. Érdekes módon Marsigli részletes Duna-térképéről 3. ábra. Érd („Erdt") és Hamzsabég ('„Hanzabek"''') két külön település J. Ch. Müller 1709-ben megjelent térképén