Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Menyhárth László tudományos működése a Zambezi mentén

Dr. Krizsán László MENYHÁRTH LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSE A ZAMBEZI MENTÉN ÖSSZEFOGLALÁS Menyhárth László (1849—7597) botanikus, jezsuita tanár 1890-ben érkezett a Zambezi Misszió boromai állomására. A tudós misszionárius az Afrikában dühöngő éhség ellen vette fel a küzdelmet a tudomány fegyverével. Rendszeres meteorológiai vizsgálataival, növényélettani és talajkísérleteivel sikerült olyan élelmiszernövényeket előállítania, melyek a helyi viszonyokat jól tűrték és kevés emberi beavatkozással tömegtermelésre is alkalmasak voltak. Az élelmiszernövények nagyarányú termelése megkövetelte az évszázadok óta változatlan, hagyományos afrikai termelési szokások gyors és gyökeres átalakítását. Menyhárth a korszerű termelési eljárások alkalmazásával afrikai működése idején százezreket mentett meg az éhhaláltól. Munkássága művelődéstörténeti jelentőségű volt a fekete földrész történetében. Menyhárth László életműve olyannyira sokrétű és eredeti, hogy jelentőségéhez méltó jellemzése több tudományterület beható vizsgálatát igényelné. A rendelkezésünkre álló terjedelemben ily módon csak arra szorítkozhatunk, hogy néhány ecsetvonással vázoljunk portrét az emberről és a tudósról. De még egy ilyen korlátozott terjedelmű és tematikájú írás is sokat nyújthat olyan kérdésben, amiről jóformán semmit sem tudunk. Mert Menyhárth — nagyon méltatlanul és érthetetlen módon — ilyen mostoha helyzetű alakja a magyar tudománytörténetnek, és Afrika majdan megírandó művelődéstörténetének. A századfordulótól napjainkig történt ugyan néhány kísérlet e ritkabecsű életmű feltárására, de annak ellenére, hogy e kutatások jelentős tudományos eredményekkel jártak — aminő például Menyhárth ismeretlen Zambezi naplójának felfedezése, és számos elfeledett más írásának felkutatása —• a köztudatban még mindig szinte teljesen ismeretlen az a magyar misszionárius, aki a tudomány fegyverével először indított harcot és nyert csatát az afrikai éhség ellen. Ez az életmű, a fekete földrészen újra támadó éhség idején, különösen időszerű! Szarvastól Boromáig Menyhárth László 1849. május 30-án született Szarvason.

1 Elemi iskoláit szülőhelyén, a gimnázium hat osztályát Egerben végezte. További tanulmányait, saját elhatározásából, a jezsuiták nagyszombati intézetében kívánta folytatni. Apja nem ellenezte, de nem is támogatta fia jövőt illető elképzeléseit, s ezért még útiköltséget sem biztosított a nagyszombati utazáshoz. A költségek az egri gimnáziumban elnyert ösztöndíjból kerültek ki. A jezsuitáknál érvényben levő oktatási rendtartás lehetővé tette, hogy növendékeik több, a Rend által működtetett tanintézetet is megismerhessenek. Ennek megfelelően Menyhárth tanult Pozsonyban és Kalocsán is, a teológiát pedig Innsbruckban végezte el. Ezt követően angliai tanulmányútra indult. 1877-ben, mint fiatal kalocsai tanár egy kitűnő munkával hívta fel magára a hazai és külföldi botanikai szakemberek figyelmét. Elkészítette „Kalocsa vidékének növénytenyészeté"-t.

2 Ettől kezdve egyre szélesednek kapcsolatai a tudós-világgal. Megismerkedett a világhírű Kew Herbárium igazgatójával, és Clarke professzorral, India növényvilágának szakértőjével, majd megszervezte a duplum-példányok cseréjét ezen tudósok által képviselt intézmények és a kalocsai Haynald-herbárium között.

3 Menyhárth, úgy tűnhetett, teljesen eljegyezte magát a botanikával. De ez csak a látszat volt. Valójában már 22 esztendős kora, 1871 óta arról álmodozott, hogy hittérítő lehessen Kelet-Afrikában. Angliai tanulmányújának is az volt a legfontosabb célja, hogy kellő járatosságot szerezzen az angol nyelvben. Missziós tervéről egyik barátjához intézett bizalmas levelében ekként beszélt: „De mit szóljak eddigi tanulmányaimhoz, a botanikához? Elértem velük célomat .. . dolgoztam, amennyi csak kitelt ... de folyvást szem előtt tartom első célomat, a missziókat..."

4 Az afrikai út azonban elmaradt. Helyette megbízták a kalocsai gimnázium és a hozzá tartozó kollégium igazgatásával. Afrikába rend- és tanártársa, Czímermann István, a nyungve írásbeliség későbbi megalkotója utazhatott. A gimnáziumigazgató Mcnyhárthot egyetlen történettel kívánjuk jellemezni. Azzal a történettel, amelyet még nekrológjában is idéztek: „Mikor a hír-