Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Menyhárth László tudományos működése a Zambezi mentén
neves kalocsai konviktus igazgatója volt, növendékeinek főképp az egyenlőség elvét hirdette. A konviktusban ugyanis számos mágnásfiú is nevelkedett, akiket odahaza rendesen elkényeztettek, s amikor a konviktusba kerültek, fitymálva nézték le a többi, nem mágnás növendéket. De ez csak egy-két napig tartott, mert Menyhárth atya néhány nap alatt oly világosan megértette velük az egyenlőség elvét, hogy a mágnás ficsúr vagy megszökött a konviktusból, vagy pedig olyan szolid lett, mint a kezes bárány... A szelídlelkű pátert az emberi haladás lángja hevítette. . ." 5 Csaknem húsz esztendei várakozás után teljesült Menyhárth vágya. Czímermann István, aki közben már a Zambezi Misszió boromai állomásának vezetője, és a nyungve írásbeliség megteremtése révén híres és befolyásos személyiséggé vált, 1889-ben visszatért Európába, hogy a Misszió számára misszionáriusokat és egyéb személyzetet toborozzon. Menyhárth ekkor ismét kérte kiküldetését, s ezúttal sikerrel. A lelkiismeretes és minden munkájában nagy alaposságra törekvő Menyhárth haladéktalanul elkezdte látogatni az orvoskari előadásokat, hogy a beteg afrikaiaknak segítségére lehessen. G Érintkezésbe lépett a Magyar Nemzeti Múzeummal is és javaslatot tett néprajzi, ásvány- és földtani gyűjtemények beszerzésére. E javaslatát a Magyar Nemzeti Múzeum — ismeretlen okból — elutasította. A bécsi természettudományi múzeum ellenben örömmel fogadta, s e megegyezés következményeként került nagy mennyiségű Menyhárth-anyag Bécsbe. 7 De nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is készült Menyhárth a nehéz feladatra. A forró nyárban szőrmével bélelt bundát öltött és vastag posztóruhába öltözködött, hogy szoktassa testét a hőséghez. 8 1890 májusában indult el Menyhárth Lisszabonból Afrika felé. Menyhárth már hajóútja során megismerkedhetett az afrikai valósággal. Loandában 27 büntetőszolgálatra beosztott néger katonát szállítottak fel a hajóra. Hét fegyveres néger kísérte őket. 9 „Benguelában is hoztak a hajóra 10—12 négert. Úgy hallottam, hogy engedetlen katonák voltak: nem tüzeltek az ellenségre, mikor parancsolták." 10 A fogoly katonákat Menyhárth több alkalommal meglátogatta nyomorúságos szálláshelyükön. ,,Az egyik olyan volt, mint a csontváz. Kérdeztem mi baja? Bizalmatlanul, s félve tekintett rám, s nem szólt semmit... Másnap már szívesen beszélgettek velem s elmondták, hogy az a szerencsétlen társuk idegen törzsből való, ők sem értik a nyelvét .. . azt hiszi, hogy igazságtalanul hurcolják el és egyáltalán semmit sem eszik... Egynémely orvosszer igen jó szolgálatot tett. A fő törekvés azonban az volt, hogy a hajó orvosát hozzuk működésbe. Egyiknek lábán a mély sebből már a csont állt ki, és mégsem mert szólni, másokat a férgek ették és hallgattak, ismét másoknak gyomorbajuk és lázuk volt: lassankint mindannyinak megszereztük az orvosi ápolást." 11 Afrika földjére lépve szomorú és közvetlen tapasztalatokat szerezhetett Menyhárth az éhség dühönMenyhárth László géséről, a százezer számra pusztuló áldozatokról és az elégtelen táplálkozás nyomán elburjánzott betegségekről. Egyetlen percet sem késlekedve, már a Boroma felé vezető folyami útján megkezdte a tudós vizsgálódásait. Végig a Zambezi mentén, amíg a vízi-karaván pihent, ő növényeket gyűjtött és a talajt vizsgálta. 12 Menyhárth naplója Első benyomásai nem kedvezőtlenek. Úgy véli ,,terem itt minden, csak kissé művelni kell". 13 Felmérni a rizstermelésre alkalmas vidékeket 14 , és Chimbingui szigetén felfigyel egy bab-fajtára, amely dúsan termő, nem igényes, és legnagyobb előnye, hogy a férgek nem pusztítják el. 15 Ugyanitt ,, batata — édesburgonya — mindenfelé nagyon sok van; a kukorica 3—5 vetése nem ritka (évenként); tök nagyon sok változatban és nagy mennyiségben kapható; paradicsom úton-útfélen látható; európai káposzta, saláta s némely európai zöldség ebben az időszakban tenyészik. Mindezeket oly helyeken termelik, ahol a víz csak most apadt le, s a föld árja némi ideig elegendő nedvességet biztosít." 16 Talált olyan vidékeket is Menyhárth a Zambezi mentén, melyeknek lakossága — mint Nhamakossa lakói — kivitelre, távolabbi piacok számára termeltek. 17 Ezen utóbbi, a Zambezi mentén létező mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatokat Menyhárth László különleges forrásértékű, „Afrikába befelé a Zambezi folyamon" című útinaplójából idéztük. E napló nem oly régen újrafelfedezett remeke az Afrikára vonatkozó magyar geográfiai forrásoknak. Tartalmazza Menyhárth és útitársai-
