Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Élet a lápon

Élet a lápon Herman Ottó „A magyar halászat könyve" c. művében azt írja, hogy a halászat a vándorló és honfoglaló magyarság főfoglalkozása volt. Ma már tudjuk, hogy a halászat főképpen a letelepedés után vált általánossá hazánkban, mert a kereszténység felvétele után egyre inkább szükség volt halra. A keresztény liturgia ugyanis számtalan böjtös napot rendelt, amit csak halak fogyasztásával lehetett megoldani. Különösen sok böjti nap volt a görög szertartású egyházban, s tudjuk, hogy a letelepedő magyarság közt egyformán volt jelen mind a római, mind a görög szertartású katolikus egyház. Ezt a tényt erősíti, hogy királyaink főleg az egyháznak adományoztak halastavakat és halászó helyeket. Ezeken a helyeken, valamint a földesuraknak juttatott folyókon jobbágyok halásztak, természetesen a halak főként az egyháznak és a földesurak jutottak. A balmazújvárosi Kadarcs partján a XVIII. század elején nagy halászatok voltak.

1 Debrecen városának Szilágyi Erzsébet - Mátyás király édesanyja - 1462-ben adományozta a Hortobágy mentén a halászati jogot.

2 Debrecen város védte is a halászó helyeket. Mint az városi jegyzőkönyvében (a 497 sz. alatt) olvasható, 1554-ben elrendelték, hogy „senki az idegenek közül a Tócó nevű mocsárban halászni ne merészeljen, de a városbeliek közül szintén senki, a bíró pecséjtje nélkül. " De nem volt szabad halászni a Hortobágy folyón sem, mert azt a város bérbeadás útján hasznosította.

3 De a város halászó helyeit a szennyeződésektől is védte. 1645-ben a tanács egyhangúlag elrendelte, hogy a „szűcsmesterek semmi alkalommal, a Tócó nevű halastavat bőrmosással beszennyezni és szennyes poggyászaikkal elpiszkolni és ártalmassá tenni, 12 forint büntetés alatt ne merészkedjék, a tanácsnak ettől a visszavonhatatlan határozatától kezdve. "

4 Ugyanakkor a városnak is voltak halászai, s ezek főképpen a Hortobágy folyón halásztak. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a város halászszerszámokat, halászati eszközöket is vásárolt. Népies halászat a vizeken A legrégibb egyszerű halászat az volt a legendás halbőség idején, amikor a hínárt feltépték, összenyalábolták, s úgy húzta egy, vagy két ember. A Kalló és a Berettyó mentén az emberek derekukra erős kézi kötényt kötöttek, ezzel ereszkedtek a vízbe, s ha halat ejtettek, a kötényt összecsapták. Tiszacsegén halásztak ' Balmazújvárosi községi jkv. 1712 jan. 22, 1714jan. 25. 1717január 2 Herpay. Debrecen sz. kir. város regesztái. Debrecen, 1926. 62. p., 162. sz. jkv. 3 Városi jkv. 1606febr. 5. 4 Városi jkv. 593. §. 1645. május 18.