Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Társulatok szerveződése a XIX. században

A következő társulat a Körösök szabályozására gróf Széchenyi István sürgetésére már a „Tiszavölgyi társulatok" sorában 1845. december 7-én Gyulán alakult meg Körös-szabályozási társulat néven. Első elnöke báró Wenckheim Béla lett. Mivel azonban a Társulat a szabadságharc alatt és az ezt követő években érdemi munkát nem végzett, 1854. február 16-án Nagyszalontán a borosjenői Tisza Lajos cs. és kir. kamarás vezetése alatt összeült birtokosok megalakították a Nagy-Szalontai Vízszabályozó Magántársulatot A Fekete-, Sebes-Körös és Gyepes folyók, valamint az inándi és görbedi patakok kiöntései által elárasztott területek megmentésére.

4 1881-ben egyesítették a Körös vidéki társulatokat Bihar-Békési egyesített vízszabályozó és armentesítő társulat néven. Ennek egyik öblözete volt a „Sebes-Körös osztály". 1884-ben mozgalom indult az egyesített társulat szétválasztása érdekében, ami egy év múltán sikerült is és Zajnay János nagyváradi kanonok elnöklete alatt megalakult a Sebes-Körös vízszabályozó és armentesítő társulat. A Társulat érdekeltségi területe 66 244 kh volt, mely a XIX. század végére 155 866 kh-ra növekedett. A Berettyó és a Sebes-Körös közötti határban a két érintett társulat 1890. december 12-én állapodott meg. A megállapodás szerint a Bihar-Kismarjai úttól lefelé, Nagykereki, Bors, Mezőkeresztes, Told, Mezősas, Magyarhomorog és Kornádi községektől Délre fekvő területek, továbbá Darvas községből Bozsód puszta és Csökmő község határa a Sebes-Kötös társulat érdekeltségi körébe tartozik. Ezért átvettek a Berettyó társulattól a Berettyó bal parti védtöltésekből 11 km töltést.

5 A Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat 1853. november 30-án alakult meg Debrecenben. Ezt megelőzően azonban 1852. szeptember 4-én Püspökladány mezővárosban már „első tanácskozási ülést" tartottak, melyen Szauer László debreceni pénzügyi igazgatót elnökké, Balogh József püspökladányi uradalmi ügyvédet pedig jegyzővé választották. A Társulat választmányi tagjai a következők lettek: Kelemen János, Halassi Ferenc, Kálmán Sándor és Borbély Sándor, helyettesek Göndöts István, a Nagy Váradi Püspökségi Uradalom igazgatója és Varró László, Karcag város főbírája. Mivel ennek a Társulatnak működésével előző könyvünkben

6 már részletesen foglalkoztunk, itt a Társulat tevékenységét csak röviden kívánjuk összefoglalni. Az „első tanácskozási ülésen" elfogadták a létesítendő társulat „programját", melyet a társulatnak mint „külön Egyletnek" elismertetése végett felterjesztettek a „Tisza szabályozási központi bizottmányhoz". A program ismerteti a Tisza szabályozásával kialakult helyzetet és a szabályozási munkák hatását a Berettyó vidékére. Megállapítja, hogy a Tisza szabályozása és töltésezése megvédi ugyan a Berettyó Sárrétjét az idegen vizektől, de a Berettyó gyakori áradása saját vizével továbbra is táplálni fogja a mocsárvilágot. A terület művelhetővé tétele érdekében tehát szükséges megásatni egy csatornát Bakonszeg és Szeghalom között, mely a Betettyó nagyvizeit a területről a Sebes-Körösbe vezetné, ezáltal nem kaphatna utánpótlást a Sárrét vízivilága. A Sebes-Körös áradásaitól pedig a folyó jobb partján építendő töltés mentesítené a területet. 4 Gallacz János id.m. II.k. 541. p. 5 Dunka-Fejér-Papp id.m. 92-94. p. 6 Dunka-Fejér-Papp id.m. 86-91. p.