Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

IX. A századfordulóig terjedő évek munkái (1888-1900)

mellett 50 fő külföldi részvételével. A Milléneumi kiállítási ünnepségek csarnokában rendezett összejövetelt Zsigmondy Béla, a vándorgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elhangzott előadások közül a Moszkvából érkezett magyar Vangel Béla beszámolója emelkedik ki a brianski talajsüllyedéses katasztrófáról és Halaváts Gyuláé „A fúrások története Magyarországon". Másnap a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségeiben tartotta a Fúrómérnökök Nemzetközi Egylete III. közgyűlését, amelyet ismét Zsigmondy nyitott meg, ez alkalommal mint a Mérnökegylet elnöke. Az ülésen a csavarmenetek egységesítése érdekében alakított nemzetközi bizottságnak Zsigmondy Bélát is tagjául választották. A következő években Berlin, Bécs, majd Boroszló adott helyet a XI., XII. és XIII. Vándorgyűlésnek. Berlinben Zsigmondy Béla ismét részt vett feleségével és lányával. Biharzfőbányatanácsos, a vándorgyűlés elnöke, a díszebéden a vándorgyűlések két jelenlevő alapító tagját: Zsigmondyt és Fauckot éltette [72]. A XIX. század utolsó négy évében változatlanul mélyültek a kutak Zsigmondy Béla kivitelezésében mind vidéken, mind Budapesten illetve Kőbányán. Főleg Kőbányán folyt nagyobb ütemben a kutak fúrása a Részvény, a Dreher és a Király Serfőzők, valamint a Hungária Gőztéglagyárból alakult Hungária Kerámia Gyár Rt. részére. Elkészült a Külső Jászberényi út 7724. hrsz. telkén az Őrley Téglagyár részére mélyített 182,13 m mély kút is, mely 12 °C-os vizet termelt [77]. A vízkutak fúrásán, a talajkutató, valamint a szénfúrásokon kívül hazánk közlekedési viszonyainak javításához a hidak építésével járult hozzá Zsigmondy Béla. Szegeden az 1887-ben elkészült első sikeres artézi kút (26. kép) sikere után magánosok is fúrattak kisebb méretű (30—120 mm átmérőjű) kutakat, mindenütt jó eredménnyel. A város tehát elhatározta, hogy a vízellátást artézi kutak vízszolgáltatására alapozza, és Zsigmondyval 1889-ben még három artézi kutat fúratott egymástól 100 m távolságra. Egyet (I. sz.) a vízmű-telepen, kettőt (II. és III. sz.) pedig közel hozzá, a József főherceg-téren. A század utolsó évében Zsigmondy az alábbi helyeken fejezett be vízfúrási munkákat: — a temesmegyei Delibláton (ma Deliblato, Jugoszlávia)( 170, 172 m), — Komáromban (a mai Komarno, Csehszlovákia), a város részére egy 14,35 "m-es kút — a pestmegyei Örkénytáborban a katonaság rendelésére (187,09 m), és — Sopronban, a déli vasúti pályaudvaron 165,42 m-es mélységgel. Továbbá megkezdte Szegeden a fentebb eml/tett I. sz. kút fúrását és kúttisztítást végzett Bükön, a Déli-vasút Társaság rendelésére. Az év talajkutató munkái közül megemlítendők: — Besztercebányán (ma Banská Bistrica, Csehszlovákia) Wünsch Róbert, valamint a városi fogház rendelésére végzett fúrások 24 helyen 216,30 m hosszban, és — a hontmegyei Ipolyszalkán (ma Salka, Csehszlovákia) a kereskedelmi minisztérium részére mélyített 4 db fúrás (29,92 m). Szénkutatási munkára csupán a borsodmegyei Tibolddarócon került sor br. Majtényi József részére, 64,25 m hosszban [50]. A különböző serfőzdék részére végzett fúrási munkák közül az alábbiakban a „Dreher Serfőzde" III. sz. kútjának készítését ismerjük meg Zsigmondy leírása alapján [98]. „A Dreher Serfőzde részéről megbízást kapván, hogy a gyár egyik pincéjében az ún. maláta szérűben egy fúrott kutat mélyítsek le, e célból 1900. év február 14-én eszközeinket a pincébe csigasorok segítségével lebocsátottuk és az eszközök felszerelése után a fúrást megkezdtük.