Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

X. A Zsigmondy-cég munkái századunk elején

Julius 12-i száma szerint ,,a szádfalazás új technikája és az alapozási munkák végrehajtása a kivitel mostani stádiumában elsőrendű műszaki érdekesség". A földmunkálatok előkészítéséhez 3 talajkutató fúrást is mélyítettek a hídfő környékén 38,34 m hosszban. A Zsigmondy család 1913-ik év elején kiköltözött a IX. kerületi Imre utca 4. sz. alatti lakásból a Kelenhegyi út 33. szám alatti, gesztenyefákkal, fenyőfákkal beültetett telken levő, Zsigmondy Béla által a volt szőlőprés-nyaralóból átépített új lakásba. A családot itt érte az első világháború kitörése. 1914-ben 10 helyen készített kutat Zsigmondy Béla. Közülük 7 Nagykanizsa város részére készült. Talajfúrásokra a Lánchídnál készítetteken kívül (41. kép) Balatonkenesén (a MÁV részére) és Kaposváron került sor [50]. Még ebben az évben több telket vásárolt a cég az Átlós út (a mai Bartók Béla út) 114 sz. alatt, ahol a raktárbarakok és a raktárnok bódéja álltak. Zsigmondy Béla szakmai tekintélyének nagyságát jellemzi, hogy magánmérnök létére 1915-ben a kereskedelemügyi miniszter az Országos Középítési Tanács állandó bizottsága út-, vasút- és hídépítési csoportjának tagjává — Czakó Adolf, Kovács Sebestyén Aladár és Zelovich Kornél műegyetemi tanárokon kívül — őt is kinevezte, és középítési tanácsosi címmel ruházta fel.