Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása
Különösen feltűnő a hordozható szivattyúk számának és teljesítményének növekedése. Széles körű alkalmazásukat az 1940—1942-ben rendkívüli mértékben megemelkedett talajvizek által elöntött óriási területek mielőbbi víztelenítése tette szükségessé — és az ekkor feltűnt, rendkívül szellemes konstrukciójú Kienitz-szivattyú tette lehetővé. (Az ideiglenes állásokra gyorsan felszerelhető könnyű és olcsó szivattyúkat, a feltaláló által kidolgozott technológia alapján, a helyi kisüzemek a belvíz idején állították elő — sorozatban.). A talajvíz emelkedésére jellemző a Gerje—Perje Társulat 1940. november 29-i véleményező bizottsági ülésének jegyzőkönyvéből vett idézet: ,,Az idei tavaszi rendkívül magas árvizek és belvizekkel kapcsolatos kártételek után azt lehetne mondani, ismételten bekövetkezett a tavalyi helyzetet is felülmúló olyan rendkívülien magas talajvíz-emelkedés, amely még a Duna—Tisza közén eddig sohasem volt." 9 A Közép-Tiszavidék társulatainak területén keletkezett belvíz-elöntések adatait a 2. sz. táblázat, míg az elöntött területek víztelenítésénél üzembe állított (saját és bérelt) szállítható szivattyúk 1941. évi adatait a 3. sz. táblázat mutatja. 10 A Tisza-Dunavölgyi Társulat 1943. évi jelentéseool származó fenti adatok értékeléséhez tudni kell, hogy a Közép-Tiszavidék társulatainak területén ebben az időben mindössze 18 szivattyútelep működött 24,6 m 3 /s teljesítménnyel. Ezért volt itt is igen nagy jelentőségű az 1941-ben üzembe állított 43 db szállítható szivattyú 10,85 m 3 /s teljesítményének a segítsége. A társulatok által felhasznált első szállítható szivattyúk a GANZ, a MÁVAG és a Csonka-gépgyárból származtak, de mert rendeltetésük szerint munkahelyi víztelenítésre készültek, a belvízlevezetésnél nem váltak be. Annál eredményesebbnek bizonyultak és szinte nélkülözhetetlenné váltak a Kienitz Vilmos* által e célra szerkesztett és gyártott, szállítható, 2. sz. táblázat A Közép-Tiszavidék 1941. évi belvízelöntései (hektárban) Sorszám A társulat neve Elöntött terület Műveletlen maradt 1. Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvizszabályozó Társulat 6 900,5 1 150,0 2. Kecske—Kecskeméti Tiszai Ármentesítő Társulat 1 150,0 345,0 3. Középtiszai Ármentesítő Társulat 28 176,9 8 625,6 4. Cibakházi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 287,5 28,7 5. Mezőtúr—Mesterszállási Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1 035,0 40,2 6. Tisza—Köröszugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 7. Alcsi—Tenyő—Kengyeli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat — 8. Szolnok—Zagyvarékas—Újszászi és Belvízszabályozó Társulat 2 760,2 460,0 9. Gerje—Perje Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 287,5 10. Alsó-Tarnavölgyi Vízitársulat — — Összesen: 40 597,6 10 649,5 * Életrajzi adatait lásd a Függelékben.
