Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)

A térkép szerint a Füred—Csongrád közötti Tisza-szakasz jobb oldafi töltéseinek tervezett vonala a Laskó-patak mentén Sarud község magaspartjától kiindulva halad a Kis Tisza, majd a Tisza mellett — figyelembe véve a tervezett dinnyésháti átmetszést — a Kisköre keleti szélén levő Czinge-hát magaspartjáig. Ezután a hullámtérben hagyva a kiskörei Kanyar Belső Rétjét, a falu nyugati szélén, a magaspartból kiindulva ismét csaknem párhuzamosan fut a Tisza medrével egészen Tiszasülyig, ahol derékszögben D-felé fordulva megkerülve a folyó kanyarulatának ívét és tekintetbe véve a tervezett átmetszést, a viszonylag legrövidebb vonalon éri el a Nagykörű feletti: magaslatot. A falu alatt ismét a magaspartból kiindulva és az övzátonyon haladva folytatódik a szolnoki Fokoru-puszta magaslatáig, majd lejjebb — kis megszakítással — a fekete-városi magasparttól a Miller (új) torkolatáig. A Zagyva bal partján, Újszász-Zagyvarékas-Szolnok között építendő töltés nyomvonalát ugyancsak feltünteti a térkép; Szolnok és Csongrád között viszont nincs tervezett töltés. A Tisza bal partján a felső szakaszon, Füred és Abád között még nincs kijelölt töltésvonal. Szálaktól délre viszont már láthatók a Hevesi Tisza-szabályozó Társulat által. Rauschmann Gusztáv tervei alapján, 1847—1849-ben megépített, ill. részben 1851-ben befejezett töltés-szakaszok: E három gátszakaszból állott a Közép-Tiszavidék — rendszeres szabályozás keretében épült — első árvédelmi töltése. A magasparttól magaspartig épült gátszakaszok vonalozása, tekintetbe véve a folyó kanyargósságát, viszonylag szabályos árvízi medret biztosított. A három szakasz közül a régi Mirhó-gát előtt húzott (szalók—taskonyi) töltés bizonyult a legproblematikusabbnak. Vonala a térkép tanúsága szerint feltöltődő tavakon és laposokon keresztül haladt. A számos fokot — a kitörő vizek évszázados útját — elzáró töltés építésénél nem voltak tekintettel a fokozott biztonsági követelményekre s ezért itt később gyakori volt a gátszakadás.

69 A következő gátszakasz a Fegyvernek melletti Büdös-ér (ill. fok) torkolatát zárja el. Folytatása Pusztaszakállas magaspartjától kiindulva, a Szarhat mentén, Óballánál délre fordulva Tiszapüspöki alatt érte el a következő magaspartot; (míg a „Pityókánál" érthetetlen módon követte a folyó kanyarulatát, Óballa nyugati részét az ártérben hagyta, Püspökinél pedig veszélyes hullámtéri szűkületet hozott létre). Szajol mellett már csak rövid töltésszakasz látható. Szajoltól délre a Körösök torkolatáig nincs kijelölt töltésvonal, csak a Hármas-Körös mellett a szelevény—istvánházi öblözetben. a szalók—taskonyi öblözetben a roffi öblözetben a gyenda—tiszaböi öblözetben 7 037 fm 3 300 fm 7182 fm összesen: 17 521 fm