Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)

3. Az ősi ártéri gazdálkodás és a feudális kor vízimunkálatai — a Közép-Tisza vidékén - 3.4 A vízszabályozások kezdetei és az ártéri gazdálkodás hanyatlása - 3.4.4 Az ősi ártéri gazdálkodás nyomai a terület gazdasági életében

JEGYZETEK A FORRÁSOKRÓL ÉS AZ IRODALOMRÓL 1. A Közép-Tiszavidék (1.1) természeti adottságainak ismertetését elsősorban a ,,Magyarország tájföldrajza" (Szerk. Pécsi Márton.. Bp. Akad. K. 1968—) c. mü 2. köt. ,,A tiszai Alföld" (1969. 381 p.), valamint a vízgazdálkodási adottságokat feltáró munkák: Szolnoki Vízügyi Igazgatóság: „Vízgazdálkodási adatgyűjtemény" 1—3. köt. Szolnok, 1960. (Kézirat) és a „Közép-Tisza és Mátravidék vízgazdálkodási keretterve" (1—2. köt. Bp. OVH, 1965. {Területi Vízgazdálkodási Kerettervek) 8.) alapján adjuk. 1.2 A természeti adottságok és a település c. fejezet fő forrásai (a fentieken kívül): Ortvay Tivadar: Mo. régi vízrajza a XIII. sz. végéig. 1—2. köt. Bp. M. Tud. Akad. 1882. és Gyárfás István: A jászkunok története. 1—2. köt. Kecskemét, 1870—1873. (Oklevéltár: 2. köt.) — Az elavult kiadványok adatai azonban az újabb kritikai kiadások alapján gyakran felülvizsgálatra szorulnak. Ehhez felhasználtuk: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke — Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. Tom. I—II. Vol. 6 Bp. 1923—1961.; Anjoukori okmánytár — Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I—VII. köt. Bp. 1878—1920.; Zsigmondkori oklevéltár. összeáll. Mályusz Elemér. I—II. Bp. 1951—1958.; alapvető általános településtörténeti monográfia: Szabó István: A falurendszer kialakulása Mo-on (X—XV. sz.) Bp. I960. 216 p. (L. még a 3. fejezet forrásmunkáit is.) 2. Szolnok város vízügyi múltjával kapcsolatban — ónálló várostörténeti monográfiák és tanulmányok hiányában — részben a különböző megyetörténetekre támaszkodtunk: Bél Mátyás 1730—1735 között készült Heves megye ismertetésétől (Eger, 1969.) kezdve, Palugyayn keresztül (I. 3.4) Scheftsik György: Jász—Nagykun—Szolnok vm. múltja és jelene (Pécs, 1935) c. munkájáig. A várostörténeti tanulmányok sorában mindmáig alapvető Botár Imre kis könyve: Sz. települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. sz.-ban. Szolnok, 1941. 73 p. Az újabb irodalomból a legjelentősebbek a Jászkunság c. folyóiratban megjelent tanulmányok, pl. Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és nyomai a mai városképben. (1971. 17. évf. 1—2. sz.) Tanulmányunk legfőbb forrása azonban a különböző levéltárak eddig publikálatlan térképeinek információs anyaga: Markmüller József: Praesentem Ichonographiam de Terreno Camerali Oppidi Szolnok cum mnssali universorum Tenutorum distinctione concinnatam . , . authenticam recogniscimus. 1819. kb. 1:7400 162X139 cm. (OL. S 12.); Ballá Antal—Litzner János (másolta): Praelimineur Fluss Charte des Theiss Flusses . . . 1786. kb. 1 :86 000 70X50 (OL. S 80 Vízr. Int. Tisza 2.) stb. 3. Az ősi ártéri gazdálkodás és a feudális kor vízimunkálatai c. fejezet középkori (3.1—3.2) részei az 1.2-ben ismertetett forróskiadványok alapján készültek. Ezekhez hasonlóan alapvető adatokat nyújt a „Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár". (Milleniumi emlékkiadás. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1896—); valamint Wernherus, Georgius: De admirandis Hungáriáé aquis . . . Viennae, 1551, 39 p. (OSZK). A legjelentősebb adalékok, feldolgozások — időrendben: Glaser Lajos: „Az Alföld régi vízrajza és a települések", valamint uő: „Mo. helyzete az európai gazdaságban" (Földr. Közi. 1935. és 1939.); Györffy György: A kunok feudalizmusa. = Tanulmányok a parasztság történetéhez Mo.-on a XIV. sz.-ban. Bp. 1953. 248— 275. p.; uő: A magyar nemzetségtől a vármegyéig. = Századok, 1958. 1—4. sz. 12—87. p.; uő: Az Árpádkori Mo. történeti földrajza. 1. köt. A—Cs. Bp. 1963. 911 p. (A szomszédos területek ill. területünk peremvidéke: Békés, Borsod, Csongrád ismertetésével.) 3.3 A török korra vonatkozóan mindmáig alapvető forráskiadvány „Evlia Cselebi török világutazó mo-i utazásai 1660—1666." (Bp. 1908.), mint ahogy a feldolgozások közül ma is első helyen érdemelnek említést Takács Sándor tanulmányai, amelyek közül a legjelentősebbek nemrég gyűjteményes kötetben is megjelentek: „Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. századból." (Bp. 1961. 420 p.) A kor megismeréséhez nélkülözhetetlen, de a korábbiakra és későbbiekre vonatkozóan is alapvető adatokat hoz: Herman Ottó: A magyar halászat könyve. 1—2, köt. Bp. 1889. és Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve. Bp. 1914. — Azonos témakörű munkák: Kolossváry Gábor érdekes, de csak erős kritikával használható kezdeményezése: „Tiszavölgyi halászat és település." (Bp. 1928. 51 p.) és az igen alapos újabb monográfia: Pongrácz Pál: Régi malomépítészet. Bp. 1967. 248 p. — Ugyancsak a török korig nyúlik vissza Györffy István két alapvető munkája: „Nagykunsági krónika" (Karczag, 1922. és (2. kiad.) Bp. 1941.), valamint „Magyar nép — magyar föld" (Bp. 1942.) (Tart.: A kunok. 25—132. p.) 3.4 A vízszabályozások kezdetei és az ártéri gazdálkodás hanyatlása (1711—1846) c, fejezet egyes részei az újabb levéltári kutatások alapján készültek, amelyak kiindulópontja — és egyben legfőbb információs forrása — Heves és Szolnok megye levéltárának, valamint az Orsz. Levéltárnak, (ill. a volt Vízr. Intézetnek az OL-ben őrzött) gazdag térképanyaga volt: Ballá Antal, Bedekovich Lőrinc és mások ismertetett nagyszerű térképei és főleg a megye két, eddig szinte ismeretlen mérnökének, Litzner Jánosnak és Sándor Józsefnek, nagy jelentőségű folyami és ártéri térképei: Ideal Charte des Theiss-Stromes und der SchiffohrtsGegenstände in der Hevescher Gespannschaft. 1776. 36 db. 68X48 cm. (EAL, Heves m. Lt. T 117.) (Gazdag információs adatanyagot nyújtó hajózási térkép), továbbá: Theiss Fluss Charte von der Csongráder Gespannschaft angefangen... 1776—1786. 82 db. 71X50 cm. (uo. T 118.) (Az árterületek terepalakulatait is bemutató térkép, az előbbinél mintegy kétszer nagyobb méretben.) Értékükre jellemző, hogy már az előbbi sorozatból bemutatott, s a kiskörei Tisza-szakaszt ábrázoló térképvázlat is sokkal gazdagabb vízrajzi anyagot tartalmaz és differenciáltabb terepalakulatot ismertet, mint a nagyhírű (10 évvel későbbi) II. József- ill. Ney-féle, és közismerten „világszínvonalat" képviselő katonai felmérés megfelelő lapja! (Coll. XX. Sectio 18.) Ennek és az ehhez hasonló korábban ismert térképeknek a dezinformáló hatása miatt nem lehetett tudomásunk eddig a terület tényleges vízrajzi viszonyairól és annak gazdasági szerepéről! Két megyei