Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)

3. Az ősi ártéri gazdálkodás és a feudális kor vízimunkálatai — a Közép-Tisza vidékén - 3.4 A vízszabályozások kezdetei és az ártéri gazdálkodás hanyatlása - 3.4.4 Az ősi ártéri gazdálkodás nyomai a terület gazdasági életében

mérnökünk munkájának megbízhatóságát számos későbbi felmérés támasztja alá: az általuk rögzített vízrajzi elemek, vagy legalábbis azok nyomai csaknem minden szabályozási célú vízrajzi felvételen, társulati térképen fellelhetők. Az említett térképek alapján rekonstruálható vízrajzi és gazdaságföldrajzi viszonyok hitelét a korabeli helyismereti lexikonok és egyéb munkák egész sora igazolja: Korabinszky J. M.: Geographisch-historischen und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. 858 p.; Fényes Elek: Mo. geographiai szótára... 1—4. köt. Pest, 1851. 2 db; Palugyay Imre: Jász-kun kerületek s Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. XII, 444 p. 2 t. stb. Jelentős helytörténeti kutatómunka eredményeit adja közre a Szolnoki Damjanich János Múzeum a Kaposvári Gyula által szerkesztett ,,Közleményei"-ben. (Pl. Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete . . . (1967.); Cseppentő Miklós: Tiszaroff története. (1971.) stb. A terület vízügyi múltjával viszonylag igen kevés tanulmány foglalkozik, pl. Kováts József: Lehetett-e az Alföldön vízerőmű? 2. kiad. Gyula, 1957. (A kevi malom ismertetése.), Szabó Lajos: A „Mirhó Gáttyának" építése. ( = Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1973. 151—158. p.) Éppen ezért mindig vissza kell nyúlni a milleniumra megjelent társulati monográfiákhoz: Gallacz János: Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről . . . 1—2. köt. Nagyvárad, 1896. 2 db. (Többek között Huszár Mátyás munkásságának: felméréseinek, terveinek, vízrajzi és árvíz-leírásainak ismertetésével.); Háy Mór: A Gerje és Perje Vízszab. Társulat . . . Cegléd, 1896. 93 p.; A Középtiszai Ármentesítő Társulat történelmi leírása . . . 1—2. köt. Bp. 1888 — 1895. 2 db. A felhasznált legfontosabb vízügyi forrásmunkák és tanulmányok: Károlyi Sándor gróf kurucz generális utasításai a tiszai halászatról 1725—30-ból. (Közli T. K.) = Magy. Gazd. Tört. Szle., 1899. 373—380. p.; Vedres Istvány: A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajókázható tsatorna. Szeged, 1805. 107 p. 1 t.; Huszár Mátyás: Vízrajzi értekezés a Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területéről, elágozásairól, nemkülönben a Körösökkel határos Tisza-folyó Szeged és Abád közti vidékéről . . . Buda, 1823. jun. 23. (OL. Htt. C 128 Körös 1823. 226. 852,123.); Vásárhelyi Pál: . . . A Tisza folyó általános szabályozása tervezete . . . Pest, 1846. márcz, 25. 36 p. (Lítogr. a Vízügyi Múzeum Archívumában.): (Térképmellékletei az OL Vízr. Int. anyagában, szétszórtan.); Széchenyi István: Eszmetöredék különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg. Pest, 1846. 73 p.; Répássy Miklós: A Tisza halászata hajdan és most. = Halászat, 1903.; Zavadowski Alfréd: Magyarország vizeinek statistikája. Kiad. az Orsz. m. kir. Statisztikai Hivatal. 1—2. köt. Bp. 1891. 2 db. A legújabb kísérlet a vízimunkálatok történetének korszerű feldolgozására: Károlyi Zoltán—Károlyi Zsigmond—Vázsonyi Ádám: A magyar vízszabályozás(ok) története. Szerk. Ihrig Dénes. Bp. VIZDOK, 1973. 398 p. RÖVIDÍTÉSEK i. m. bp D É ill. IP K = bal part = dél = észak = illusztrálva = idézett mű(ve) = jobb part = kelet = lásd = méter az Adria felett = nem beli Ny oki. OL OL C OL D OL S — nyugat = oklevél = Országos Levéltár = OL Helytartótanácsi levéltár = OL Abszolutizmuskori levéltár — OL Térképtár = lap (pagina) = ugyanott — Vízügyi Közlemények = Vízrajzi Intézet Múzeuma p. I. (L.) m A. f. nb VK uo. Vízr. Int.