Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)

2. Szolnok - 2.2 A város és a vár vízügyi múltjából

„De minthogy éppen mostani útja új Vizsgálatot tész a' Tisza medrein Csinos Szeged gőzös hajóval; Érdemeit legalább csak egyben Említenem kell. — Hosszas idő során Kőszikla állott a' haza nagy vizén, Gátló — hajózásunkat; és Ö A" duna vaskapuján utat tört. —"* A tiszavölgyi társulatok 1846. január 19-én Pesten alakították meg központi szervezetüket „Tiszavölgyi Társulat" néven. A társulat 1847. márc. 21-i pesti nagygyűlésén az egész Tiszavölgyét szakaszokra osztották s a Közép-Tiszavidék — a Tiszafüred—Csongrád közötti Tiszaszakasz — a „Hevesi vízszerkezet" nevet kapta. A vízszerkezet kerületi hivatalának központja Szolnok lett s ez időtől kezdve a szabályozási munkák irányítását, ellenőrzését ellátó állami hivatal székhelye — egy rövid átmeneti időszaktól eltekintve — Szolnok maradt. A ,,Hevesi vízszerkezet", később osztály, területén megindított töltésépítések és folyókanyar átmetszések terveit a szolnoki hivatal dolgozta ki, a kivitelezési munkálatokat pedig az 1846—1849 közötti 4 évben a Nagy-hevesi Társulat végezte. * Pap Melkizedek, sz. Ferencz rendi oktató: gróf Széchenyi István üdvözlete Szolnokon 1846. évben.