Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)
3. Az ősi ártéri gazdálkodás és a feudális kor vízimunkálatai — a Közép-Tisza vidékén - 3.3 A török hódoltság kora (XVI—XVIII. század)
24. ábra. Sárréti táj (XIX. sz.-i metszet) csak egyetlen másfél öl széles töltés kötötte össze a szárazzal (Udvari felé) s egész határából legfeljebb 5—600 hold szántható és legeltethető szárazföldje volt. Hasonlóképpen jellemezhető a 15 000 holdnyi nádas határral körülvett Kornádi is. E települések „lakói", inkább: menekültjei, majd azok utódai — elsősorban ,,mint halász, csikasz, rákász, pákász, vadász, darvász, solymász, békász, méhész . . . élelmeskedtek . . ." E korból kevés adatunk van a terület állattartásáról, a szigetekre menekített (úsztatott) és a természetesnél is szigorúbb szelekció miatt nyilvánvalóan csak a legkiválóbb egyedeiben fennmaradt állatállományról; csak a rétségi gazdálkodásról és a nádtermelésről tudunk. Mindez azután még egy jó másfél évszázadon keresztül fontos tényezője maradt a vidék életének, ahogy azt Györffy István monográfiája bemutatta.* Ha az ország valamely területéről elmondható — mint ahogy sajnos, Somogytól Szatmárig a legtöbb vidékről igen •— akkor Heves és Szolnok vm-ékről és a Jász—Kun Kerületekről (és mindezen belül is leginkább: a Nagykunságról!) különösen, hogy a török-tatár pusztítást betetőző Rákóczi-kori kuruclabanc csatározások és rácdúlások után — a terület települései súlyosabb viszonyok közé kerültek, mint a tatárjárás idején, s az egész vidék alacsonyabb szintre süllyedt, mint a honfoglaláskor lehetett. A Közép-Tiszavidék * A XV III. századból fennmaradt és az újabb levéltárszervezés során feltárt legrégibb térképeink adatok tömegével bizonyítják, támasztják alá a Györffy által, nagy megjelenítő erővel rajzolt kép hitelességét: az általa leírtak térbeli kereteit feltámasztó, s a terület növény- és állatvilágának, valamint sokoldalú gazdasági hasznosításának emlékét őrző gazdag helynévanyagukkal.
