Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)

1. A Közép-Tiszavidék - 1.1 A Közép-Tiszavidék természeti adottságai

Éghajlat-csapadék Térségünk, különösen a Nagykunság — mint az Alföld közepe — Magyarország legszárazabb területe: az 1901—1950. évek adatai alapján az évi átlagcsapadék kevesebb, mint 500 mm, a tenyészidő csapadék-átlaga pedig 300 mm alatt van, amitől persze — fölfelé és lefelé is — 50%-os eltérések is előfordulhatnak. Száz évből átlagosan 28 év igen száraz, 23 év száraz, csak 17 év kedvező, és 32 év nedves. A lehetséges párolgás sok év átlagában 20—40%-ban haladja meg a csapadékértéket. A Tiszántúl (Nagykunság) csapadékban legszegényebb területének szélsőséges adatait jól mutatja Törökszentmiklós megfigyelő állomás (1901—1950) havi átlagos csapadékösszege. (Az alatta levő sorban a legbővebb csapadékú Kékestető hasonló adatai.) hó 1. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. össz. mm 25 27 30 41 52 60 50 48 39 44 45 36 497 39 41 47 61 86 98 79 75 61 69 74 54 784 A törökszentmiklósi központ 497 mm-es teljes évi összegére vonatkoztatva a nyári és téli félév csapadék aránya 67:33 (a nyári csapadékátlag 334 mm, a téli pedig 163 mm). Az öntözési idényben azonban csak 290 mm esik. A tenyészidő (öntözési félév) csapadékhiánya tehát területünkön 160—180 mm! Területünk egyben az Alföld legszélsőségesebb időjárási zónájában fekszik: a nyári meleg és a téli hideg itt éri el a legnagyobb értékeket, a pusztító aszályt pedig néhány éven belül súlyos kárt okozó belvízborítás követheti. (A száraz és nedves periódusok váltakozásának törvényszerűsége nem ismert, mégis úgy tűnik, mintha a váltakozás kapcsolatban lenne a napfolttevékenységgel.) Feljegyzésekből ismeretes, hogy 1863-ban csaknem 8 hónapon át nem volt eső, és ekkor, valamint 1874-ben az aszály miatt Szolnok megyében az állatállomány túlnyomó része elpusztult, o lakosságot pedig az éhhalál veszélye fenyegette. A százévenkénti szélsőségek közé sorolható az 1940—41—42. évi csapadékos időszak is, melynek következtében a belvizek által országosan elöntött terület 1940-ben és 1942-ben meghaladta a másfél millió holdat, 1941-ben pedig az egymillió holdat. A helyi szélsőségekben Fegyvernek vezet, ahol 1916—17-ben (az 5 mm-en aluli csapadékot nem számítva) 175 napig nem esett eső. A hőmérséklet évi középértéke Szolnok térségében, 50 éves átlagban, 10,6 C°. A legnagyobb hideg Túrkevén volt 1947. február 1-én — 28,2 C°, ugyanott volt a legnagyobb meleg is: 39,8 C°. A Tis2a vízhőmérséklete 0 C°—27,9 C° között változik, a Zagyváé alacsonyabb: 0 C°— 23,0 C°. A Közép-Tiszavidék az Alföld napfényben leggazdagabb része. Az Alföldön az évi napfényes óraszám átlaga 1950 óra felett van, amiből 1400 óránál több jut a nyári félévre. Területünk jelentős részére még ennél is magasabb értékek a jellemzőek. Ezért maximális itt az öntözővíz hasznosulása! A szélsőséges időjárás és alacsony csapadék miatt területünk mindig is rá volt utalva a környező területek „vízfölöslegére". Ezt korábban az árvizek természetes öntözése és tározódása, valamint a vízparti teriiletek