Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

58 a fentiekben röviden jelzett rendetlen meder- és vizfolyási viszon}*ai, melyek különösen kis viznél a hajózásnak is jelentékeny akadályai, arra indították a kormányt, hogy ezen egész folyamszakasz egységes rendezését s a hajózás fejlődéséhez mért szabályozását határozta el s a törvényhozás az 1895. évi XLVIII. t.-cz.-el e ezélra 20 millió forintot engedélyezett. Az ekként kilátásba vett szabályozási és medenezerendezési munkálatok befejeztével a 18 deciméter Báziás. merülésü hajók akadálytalan közlekedése az egész Közép-Dunán a legkisebb vizállás idején is biztositva leend. Báziáson alul mintegy 4 kilométerre ismét két ágra szakad a Duna és az igy képződött sziget alsó csúcsának irányában fekszik Gradistye szerb község, mely alatt az első nagyobb szerb meliékpatak, a Pek folyócska ömlik az Aldunába. Az Alduna egyenletes szabályos folyását mi sem zavarja innen egészen O-Moldováig, mely mintegy 25 kilométerre esik Báziástól; Ó-Moldovánál van az első nagyobb akadály, a meder itt mintegy 9 kilométer hosszban