Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

59 egy sziklaháton folyik és a mintegy 8 kilométer hosszú, 25 kilométer széles moldovai szigetet alkotja, egyéb kisebb-nagyobb állandó és változó zátonyoknak egész sorozatán kiviil. A moldovai sziget alsó csúcsától, ahol a meder 2100 méter széles, alig 2 kilométer úthosszon tölcsérszerüleg összeszorul a Duna mintegy 400 méterre. Már a tölcsér felső nyílásánál előre tolul a bal parton az a sziklatömb, melynek, a mederből kis viznél mintegy 6 méterre kimagasló csúcsa, a Babakáj nevü szikla, mintegy felső határköve a zuhatagokban oly gazdag Aldunának. Drenkova. A Duna a moldovai fensikon tul. amint medre a szirtek közt összeszorul, mélységben igyekezett pótolni azt, amit szélességben vesziteni volt kénytelen. Alibégen tul a hegyek ismét kissé elhúzódnak a partról és a Duna itt 1100 méter széles, alább a Báziástól számitott 44 kilométernél a Gornya-Stenka gránithegy nyomul be a mederbe s ő hozza az első, bár csekélyebb fontosságú zuhatagot, a Stenkát, mely kis vizszin fölé is kiérő sziklacsucsaival neheziti a hajózást.