Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)

Az ekként előállított betonaljzat a vasúti vágányok közti középső részben két sor, azoknak a gyalogjárók felöli két szélén pedig egy sor 25 cm vastag telített fenyőfa deszkázattal lett borítva, s erre a kocsiút burkolatát képező 13 cm magas telített bükkfakoczkák elhelyezve. A hídpálya vízmentesítésére nagy súly lett fektetve, s e czélra a villamos vasúti vágányok áramvezető csatornái, melyek a hídpálya egész hosszában nyitottak, felhasználva. Miután azonban ezen áramvezető csatornák mindkét vágánynál egy és ugyanazon (vízmenti) oldalon vannak elhelyezve, s következőleg a két csatorna közül csak az egyik vágánynál levő van a hídpálya legmélyebb részén, a másik vágánynál ellenben a legmélyebb helyre a csatorna nélküli sínszál esik, ennélfogva itt a víz levezetése czéljából a sínszál alatti Zorésvasakban 34 víznyelő helyeztetett el. A két oldali gyalogjárók vasaljzata felett a Zorésvasak felső lapjától mért 45 mm magasságig portland cement — beton, erre pedig — a betonnak lesimítása után — a gyalogjárdák burkolatát képező 2 cm vastag aszfaltréteg helyeztetett el. 5. Világítási berendezések. A híd megvilágítása czéljából következő lámpatartók és lámpák alkalmaztattak : a) a hídfőkön vastalapzattal ellátott négy darab lámpaoszlop négy-négy gázlámpával és egy-egy pásztorbot alakú ívlámpatartóval; b) a középső nyílás főtartóinak felső öve felett négy darab lámpaoszlop négy-négy gázlámpával és egy-egy pásztorbot alakú ívlámpatartóval; c) a főtartóknak a pillérkapuzatokkal szomszédos függélyes rácsrúdjain négy darab pásztorbot alakú ívlámpatartó ; d) a mederpillérek feletti vaskapuzatokon négy csoportban alkalmazott négy-négy, összesen tehát tizenhat karos gázlámpa, és két-két, összesen tehát nyolc villamos izzó lámpa. 6. Hídfeljárók. A hídépítéssel kapcsolatos út- és térrendezési munkálatok közül — tekintve, hogy azoknak jelentékeny része oly területeken létesítendő, a mely területek a hídépítés czéljaira annak befejezéséig munkahelyül szolgáltak, szabályozás czéljaira tehát igénybevehetők nem voltak, — eddigelé csakis a hídra való juthatás végett feltétlenül szükséges hídfeljárók, nevezetesen pedig a Duna jobbpartján a gellértrakparti és a fehérvári uti, a Duna balpartján pedig a fővámtéri, Lipót és Sóház-utczai feljárók építettek ki.