Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)

A mint ezen adatokból is kitűnik, a jobbparti hídfő- és pilléralapozások aránylag jóval lassabban haladtak előre, mint a balpartiak, a minek oka abban rejlik, hogy az előbbieknél a talaj sziklás volt, s annak jelentékeny részét dynamittal kellett repeszteni. A pneumatikus alapozásoknál alkalmazott legmagasabb túlnyomás a hídfőknél 1 0, a mederpilléreknél pedig 17 atmosphaerát tett ki. A hidfők alapozásánál átlag 20, a pillérek alapozásánál pedig 70 caisson-munkás volt naponként alkalmazva, a kik két csoportra osztva 6—6 óránként váltották fel egymást. r A sűrített levegőben dolgozott munkások között súlyosabb betegedési eset egyáltalában nem, s könnyebb lefolyású, 1—6 napig . tartott rosszullét is mindössze csak négy esetben fordult elő, a mi mindenesetre az egészségügyre vonatkozó rendszabályok szigorú alkalmaztatásáról tesz tanúságot. Az alapzatnak munkakamra feletti része, a merevítő-tartók között azok magasságáig portlandcement betonnal lett kitöltve, s erre egy 0-4 m. magas hydraulicus malterbe fektetett átkötő vagdalt kőréteg elhelyezve. Ezen átkötő réteg felett az alapzat többi része hydraulicus malterrel készített, s minden méternyi magasságban kiegyenlített terméskő-falazatból állíttatott elő, mely a pilléreknál 25—30 m között változó magasságokban két-két egyenként 03 m vastag vagdalt kőréteggel lett átkötve, s a jobboldali pillérnél a nullvízszinttől számított 5 0 méter, a/baloldali pillérnél pedig 7'0 m mélységig 03 m magas vagdalt kövekkel burkolva. A caissonok lesülyesztése után a munkakamra és az aknacsövek helyén az alapzatban maradt üregek betonnal kitöltettek, s ezen kitöltés után a megállapított magasságig felfalazott alapzatok felett elhelyeztettek a fedő rétegek. Az alapzat feletti falazatok hydraulikus malterbe rakott, s az előző fejezetben említett kiterjedésben faragott s ugy a hídfőknél mint a mederpilléreknél portlandcement habarcsba rakott gránitkövekkel burkolt réteges terméskőfalazatból készültek. A burkoló kőrétegek magassága 60 cmt tesz ki. Az alapzatok a jobbparti hídfőnél 1895. márczius 11-én, a balparti hídfőnél május 1-én, a jobboldali mederpillérnél július 24-én, a baloldali mederpillérnél augusztus 31-én készültek el. A szerkezeti talpköveket a jobbparti hídfőn május 13-án, a balparti hídfőn július 31-én, a jobboldali pilléren augusztus 29-én, s végül a balparti pilléren szeptember 28-án helyezték el.