Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)
A hídfők és pillérek építése 1895. évi deczember hó 7-én teljesen befejeztetett. 2. Vasszerkezet. A híd vasszerkezetének gyártása 1895. évi január hó 30-án vette kezdetét. A vasfelszerkezethez felhasznált összes hengerelt és kovácsolt vasalkatrészek a bázikus Martin-féle eljárás szerint készített folyasztott vasból, a szerkezeti talpsarúk öntött Martin-aczélból, a vasszerkezet mindkét végén alkalmazott ellensúlyok, valamint a korlátpárkányok öntött vasból, a pillérkapuzatokon alkalmazott turulmadarak, toronygombok és címerek pedig bronzból állíttattak elő. A vasanyagok minőségét illetőleg ki volt kötve, hogy a folyasztott vasnak a hengerelés hosszirányában, négyszögcentiméterenként legalább 3500 és legfeljebb 4500 kilogramm szakítási szilárdság mellett, ezen határok között aránylagosan változó oly kinyulóképességgel kell bírnia, mely az alsó (3500 kg.) szilárdsági határnál legalább 28°'c-ot, a felső (4500 kg.) határnál pedig legalább 22%-ot tesz ki. A hengerelésre merőleges irányban a folyasztott vasnak ugyanazon szilárdsági határok között 26 és 20°/o között arányosan változó kinyulással kellett bírnia. A folyasztott vasból készített szögecsek és csavarok vasanyagától megkívántatott, hogy az, négyszögcentiméterenkénti 35Ö0 kgtól 4000 kgrig terjedő szilárdság mellett, legalább 32 és 26 százalék között arányosan változó kinyulással bírjon. A szerkezeti talpsarúkhoz felhasznált Martin-aczélnak legalább 5700 kg cm-kénti szakítási szilárdsággal, és legalább 10°/o-nyi kinyúlóképességgel kellett bírnia. A vasszerkezet egyes alkatrészcinek méretmegállapításánál a következő terhelések szolgáltak alapúi : a) a hídpálya minden négyszögméterére egyenletesen elosztott 450 kgnyi súly ; b) két egymás mellett haladó, 40 m tengelytávval, 160 m vágánytávval bíró, 2 5 m széles kéttengelyű kocsi 6 0 tonna keréknyomással. Ezen kétféle terhelési mód közül minden egyes hídalkatrészre nézve azon terhelési mód vétetett a mértékszámítás alapjául, mely az illető alkatrészben a legnagyobb igénybevételt idézi elő. Mint legnagyobb szélnyomás a tehermentes híd oldalfelületének minden négyszögméterére 250 kilogramm lett felvéve. Legnagyobb igénybevétel gyanánt az illető keresztszelvény minden kihasználható négyszögmillimétere után a következő igénybevételek engedtettek meg :
