Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

48 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. Ha valamely síkságot vagy völgyet csak minden 8—10 évben áraszt el a tenyészet idején a víz, igen fontolóra kell vennünk, vájjon az ebből eredő károkat nem pótolják-e ki bőven azok a hasznok, melyek az iszapolásból származnak; és csak ha az okszerű gazdálkodás tétetnék ez által lehetetlenné és a bajon egyátalán másként segíteni nem lehetne, akkor ajánlhatjuk jó lélekkel a teljes árvédelmet, mely a gazdálkodásban is, a folyó járásában is nagy forradalmat idéz elő. A teljes árvédelem ezen kivül, egyes kivételeket számba nem véve, csak a nagy síkságokon van helyén; a teljes árvédelem ugyanis a legnagyobb árvizek ellen oly magas töltéseket, és ennek következtében oly kiadásokat kíván, melyek semmi arányban nincsenek a szűkebb völgyek csekély szélességével. Az ily töltések hosszában a folyó nagy vizei számára kellő szélességű előtért kellene hagynunk, mely csökkenti a mentesített területek összegét és így az érdeket, mely hozzá fűződik. Megfosztanók ezzel a védett síkságot a nagy árvizek termékenyítő elemeitől; végül az át nem hágható töltések igen ki vannak téve a rombolásoknak, s ezért nagy gonddal és költséggel épülnek, töltésszakadás esetén pedig a mentesített területek sokkal több veszélynek vannak kitéve mint azelőtt. A csekély szélességű síkságokat tehát — hacsak az árvizek megjelenésének időszaka ebben nem gátol — áthágható töltésekkel kell védelmeznünk, melyek a nagy áradásoknak szabad lefolyást engednek. A teljes árvédelem nehezíti a belviz lefolyhatását, mert emeli az árvizek szinét; szivárgó vizet idéz elő, mely átbocsátó talajnemeknél a töltések egész hatását képes lerontani. Lehetetlenné teszi, hogy másféle rendszert fogadjunk el, mert visszafelé menni annál kevésbbé lehetséges, mivel a töltések védelme alatt erre való tekintettel házak, tanyák, utak és vasutak épülnek, melyek a töltések odahagyásával mind megsemmisülnének, úgy hogy az ilyen, egyszer megkezdett és bevégzett munkálatokat, ha az érdekeltek nem akarják is, kénytelen az állam közérdekből fenntartani. Ujabb időben a teljes árvédelem a gazdálkodás azon irányánál fogva kapott lábra, hogy mindent a szemtermelésre alapítottak, mióta azonban a tengerentúli államok versenye oly óriási mértékben nehezedik Európára, a gazdák mindinkább kezdenek a takarmánytermelésre, s ezzel kapcsolatosan az állattenyésztésre visszamenni; ezért a teljes ármentesítés értéke nagyban csökkent, úgy hogy kimondhatni véljük, hogy a teljes árvédelem csak ott tekinthető technikai és gazdasági szempontokból üdvösnek és ajánlatosnak, a hol : 1. az árvizek megjelenésének ideje rendszerint a tenyészet idejével esik egybe, és 2. hol a megvédendő síkság nagy terjedelménél fogva azon községek, városok nem települhetnének, és így a kellő intenzív művelés lábra nem kaphatna.