Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - A) A meder szabályozása - 2. A meder szélesítése - 3. A meder irányának megváltoztatása - a) Az átvágások

37 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. minél rohamosabban érkezik a víz az átvágáshoz, de abban megfelelő gyors folyást nem talál, annál könnyebben eliszapolódik. Ellenben, ha a víz ereje az átvágás fölött még oly csendes is, de az átvágásban magában nagy sebességgel haladhat, az biztosan ki fog képződni. Hasonlókig nem nyugodhatunk belé abba a felfogásba sem, hogy az átvágásokat az egész folyó mentén egyszerre kell megindítani, mert különben a felsőkre csak igen hosszú idő után kerülne a sor. Ennek az eljárásnak az a rendes következménye, hogy az egyszerre kivájt átvágások közül a felsőbbek aránytalanul gyorsabban kifejlődve a folyó alsó vidékén a bajok még inkább növelteinek. Ha tehát nem várhatunk a felsőbb átvágásokkal addig, míg az alsók teljesen kiképződnek, legalább is arra kell kiváló gondot fordítanunk, hogy az alsó vidék helyzete a gyorsabb és nagyobb tömegű vízlevezetés következtében az előbbeni állapothoz képest ne roszabbuljon, a mi csak azzal érhető el, hogy a mit a természet az alsó szakaszon lassabban végez, azt nagyobb emberi munkával igyekezzünk kipótolni, vagyis alul az átvágásokat lehetőleg teljes szelvényben vájassuk ki vagy legalább is jelentékenyen nagyobb méretek szerint hajtsuk végre mint felül. Sőt ha azt tapasztalnók, hogy ezen elővigyázat dacára is gyorsabban haladna felül a kiképződés, újabb segítséggel igyekezzünk az egyensúlyt az alsókon fenntartani. Legjobban meggyőződhetünk erről ama jelentésből, melyet 1880-ban a Tiszaszabályozásról a magy. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter a törvényhozáshoz beterjesztett; e szerint ugyanis: T.-Újlaktól V.-Náményig ki van képződve . . 40-4% képződésben van .... 29-0 „ V.-Náménytől Csapig ki van képződve .... 47-2 „ képződésben van .... 14-8 „ Csaptól Tokajig ki van képződve 65-4 „ képződésben van .... 29-0 „ Tokajtól Szolnokig ki van képződve 48-2 „ képződésben van .... 11-0 „ Szolnoktól Csongrádig ki van képződve .... 32-5 „ képződésben van .... 23-1 „ Csongrádtól Szegedig kiképződve egy átvágás sincs o-o „ képződésben van .... 12-7 „ Szegedtől a Dunáig ki van képződve 7-2 „ képződésben van .... 53-0 „ Látható ebből, hogy dacára annak, hogy az átvágásokat úgyszólván az egész folyón egyszerre kezdették meg, alul még sem fejlődtek gyorsabban, sőt a kimutatásban Szegedtől a Dunáig szereplő 53°/

0-ának is csak az