Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

I. A csekély esésű folyók természete

I. A csekély esésű folyók természete* Hogy a csekély esésű folyók mentén fellépő bajokat sikerrel orvosol­hassuk, arra nézve okvetetlenül szükséges, hogy természetüket alaposan ismerjük, mert az ok nem mindenkor ott van, a hol az okozat jelentkezik, hanem gyakran tőle csak igen nagy távolságokra található meg. A tiszta, cseppfolyós víz természetéből mechanikai és matliematikai alapokon levezetett törvények csak nagy óvatossággal és akkor is soknemű megszorításokkal alkalmazhatók a folyókra, s ezért a vízépítés tudománya közelebb áll a megfigyelések útján fejlődő természettudományokhoz mint az elvont igazságokkal foglalkozó mathematikához vagy mechanikához. A meteorológiai, geológiai és mezőgazdasági viszonyok együttes közre­működéséből származnak azok a tulajdonságok, melyek valamely folyóra éppen oly jellemzők és egyéniek, mint a mily eltérők a nemzetek nagyban és egészben, s annak egyes tagjai ismét egymás között. Ha a folyók kristálytiszta vizet hömpölygetnének iivegsimaságú me­derben, ha nem volna hordalékuk, melylyel számolni kell, akkor a vízépí­tés technikai oldala egyike volna a legegyszerűbbeknek ; sokban hasonlítana a tengeri munkálatokhoz, hol valamennyi kérdés jóformán a kellő szilárdság, a kellő tömegek alkalmazása körül összpontosul. Mivel azonban a kérdést nem lehet pusztán mechanikai és matliematikai alapokon megoldani, a folyó természetét kell mindenekelőtt megismernünk, ha szabályozó munkálatainkban alaposan akarunk eljárni. E tanulmányok­ban elsőrendű szerepet játszik a vízgyűjtő medencék ismerete. A vízépítéstannak azt az ágát, mely a folyó természetét, annak vízgyűjtő me­dencéjére való tekintettel, meteorológiai, geológiai és mezőgazdasági szempontok­ból igyekszik kipuhatolni— külön néven hydrológiának is szokás nevezni. A hydrológia tulajdonképpeni megállapítójának Belgrand tekinthető, ki a negyvenes években kezdette a folyók szabályozásának kérdéseit ter­mészettudományi alapokból kiindulva vizsgálni. * A szerzőnek „Mezőgazdasági vízműtan u-ában a folyóvizek természete (I. kötet) részletesebben van tárgyalva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom