Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A hal és a tudomány

viszi át. MózsES-nél I., I., 20. az illető szöveg íme ez: « Hozzanak a vizek úszó élő állatokat ; és a madarak repdessenek a föld felett, az égnek kiterjesztésének színén ». S a midőn végűi elgondoljuk, hogy MÓZSES a sorrendet a tökéletlenebbről a tökéletesebb felé szövi tovább, s így jut az emberig, a melylyel a fejlődést betetőzi, s hogy a mai tudomány is ugyanezt teszi s egy azon végső eredményhez jut: bámulattal kell eltelnünk MÓZSES éleselméjüsége iránt. Ám ennek még folytatása is van. Mielőtt MÓZSES sorrendjét kifejthette, illetőleg alkalmazhatta volna, tapasztalati úton meg kellett szereznie a természet tüneményeinek bizonyos részleteit is, mert ezeknek ismerete nélkül nem csoportosíthatta volna a rokonneműeket, nem alapíthatta volna reájok a társadalom összességére kiható törvényét, melynek alaperőssége csak az lehetett, hogy rendelkezéseit s még inkább különböztetéseit a hivő szemében ne hazudtolja meg az élő természet. És valóban, ott, a hol MÓZSES, például a táplálék dolgában rendelkezik, élesen különböztet: jól tudja, hogy a hasított csülök nem jár mindig kérődzéssel s ehhez képest kirekeszti a sertést. E rövid vázolásnak legfőbb tanúsága reánk nézve az, hogy a természet tüneményeinek ismeretéhez, az azokból levonható törvényekhez csupán a tapasztalati út vezet; a ki pedig ezen az úton elfogulatlanul halad, az a tudás hatalmához jut, forduló pontokon olyanhoz, hogy hosszú időkre irányt szabhat a társadalom szellemének is. MÓZSES törvényét az átlagos szellem számára alkotta; a nép tömege lebegett előtte, melynek sajátságos lelke s épen tömeges voltában rejlő oly hatalma van, mely az egyest korlátozza. Innen van. hogy az idők során szerzett több és alaposabb tudás szükségképen hadakozó helyzetbe jut az uralkodó felfogással s csak küzdelem árán haladhat és terjedhet. Jgazat szólva, MÓZSES felfogása a tömeg lelkében még ma sincsen megtörve ; sőt mértéket szabott az még a nagy svéd tudósnak, LiNNÉ-nek is, ki az állatalakok eredetére nézve MÓZSES tanát törvénynek ismerte el. Immáron teljesen mindegy, bármely fejlődési időszakát veszszük is elő az állatok ismeretének, akár MózsEs-t és ARISTOTELES-I, akár RAYUS-Í, akár Li\NÉ-t, CuviER-t, LAMARCK-OÍ vagy DARWIN-Í, min-