Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
III. Természethistória - A hal és a tudomány
Az út a tapasztalás útja, a mód a tapasztalásból levont s tudatosan alkalmazott rendszer volt. Kitapasztalta az embert, eszejárása, jó és rossz indulatai szerint, így megítélhette az egyest s az egyesekből alakuló társadalmat is ; és kitapasztalta a természet jelenségeit, kivált azokat, a melyektől az ember függ, a melyek legérzőbben hatnak reá. Ezekre alapította rendszerét. Tapasztalatainak rendezett összegéből merítette azután törvényeit, a melyekkel uralkodott. Két dolognak kellet útját állania: az első eredet feszegetése, a másik a kétségeskedés. Az elsőt elérte a Mindenható eszméjével, kivel szemben minden kétséget bűnnek vallott ; a másikat pedig avval, hogy a kiismert és csoportosított természeti jelenségeket, a bennök nyilatkozó valóságot a mindenhatóság forrásától származtatta, arra vissza tudta vezetni. A Mindenhat'') MÓZSES szerint megteremti a mennyet és a Földet, a világosságot, a vizeket, a szárazföldet, reá a növényeket; fölötte a Napot, a Holdat és a csillagokat, a vi\ek ús^óállatjait, a levegőég röpdösőit; azután a « föld ál latjait », legvégül pedig az embert magát. Ez a sorrend a dolognak rendkívül finom ismerete, nevezetesen pedig a természet jelenségeinek lángszellemű felfogása; mert mindig elől jár a föltétel s csak azután következik az, a mi a föltételhez kötve van ; vagyis előbb jön a világosság, azután a föld, erre a növevény és sorra az állat, föl az emberig. Sőt a MózsES-től eredő e sorrendben vannak bizonyos elemek, a melyek a íöldalakúlásnak mai, mélyebben tapasztalati sorrendjével is bámulatosan egybevágnak. Legföltünőbb ezek között, hogy MÓZSESnél az első gerinczes állatok a halak. A földkéreg alkotásáról szóló mai tudomány is azokban a régibb rétegekben találja azőshalak maradványait, a melyekben más gerinczes állatnak még semmi nyoma; sőt föltéve, hogy MÓZSES a vizekben úszó állatok alatt — a halakon kívül, vagy azok mellett — a kétéletűeket, tehát azokat is értette, a melyek a vízben és a szárazon egyaránt elélhetnek, mint a békák stb., akkor a sorrend még bámulatosabb, mert a mai, nem föltevéseken, hanem tapasztaláson nyugovó tudomány is a fejlődés sorrendjét a halakon kezdi, a kétéletüekre. csúszómászókra s ezekről a madarakra
