Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár
DÖGVÍZ — Körös-Tarcsa — a melyben a hal meg nem élhet. DÖRGECS — Nádasa/ Tamás lev. Acerina cernua L. DÖRGÉCSE — H. O. — Acerina cernua L. Győr vidéke. GALGÓczi-nál (1622) megvan. DÖRGicsE — H. O. — Acerina cernua L. Pinnyéd, Győr mellett. DÖRGÖcsE — H. O. — Acerina cernua L. Kopácsi, igen jó leírás alapján. DÖRGÖczE — Römer Fl. — Acerina cernua L. DRÓTFUNT — Tihany — spirális rugóra járó mérleg ; régi vasszerkezet. DIBÁR — Karád — Perca fluviatilis L. DÚBÉR — P. K. — Perca fluviatilis L. Tisza m. DÚBER — H. O. — Perca fluviatilis L. Szolnok. DUGA — Udvarhelymegye vizei — a patak vizének egy ponton való elzárása és elvezetése, a mikor is az «eldugott» helyen levő halakat kényelmesen fel lehet szedni. Innen ered talán a «dugaba doit» — (székely); — 1. Anyameder. DUGÁS — Tihany — az öregháló zsákja több darabból van összeszerkesztve, még pedig réfólmosan, hosszában ; a hány darab — 7, 9 — annyi dugás. DUGÓHÁLÓ — Simontornya — I. Bokorháló. DUGÓS HOROG — Sió menti — csöndes vízben ; a dugó mutatja a rángatást ; I. Uszó, Pedző, Pícze. DUNAFEHÉRHAL - H. O. — Squalius lepusctilus HECK. Komárom. DUNAI GALÓCZA, Salmo Hucho L.* DUNAKESZEG — P. K. — Seardinius erythrophthalmus Bon. tavakból H. O. DUNAPONTY — P. K. — Cyprinus Carpio L. Duna m. a voltaképeni Carpio. DURBANCS — P. K. H. O. — Acerina cernua L. Tí$\a m., I. Durbincs. DURBANCS — Szirmay Andr. — Acerina cernua L. itt a Gasterosteus aculeatusra ráfogva. DURBINCS — Acerina, 1. Selymes Durbincs, Vágó Durbincs.* DURBINCS — K. Szegeden és környékén Acerina cernua L. DUR DA — H. O. — Acerina cernua L. Komárom ; a halász hozzátette, hogy a Durdát a Tiszánál Durbincsnak hívják ; GROSSINGER s utána a szerzők az Abramisra fogták reá. DUZZOGÓ — Ecsedi láp, északi rész — szilárdnak látszó, könnyen beszakadó, veszedelmes hely — a lápon és az erekben. DŰLŐ PART — sok helyen — I. omladásos p. DÜRGENCS — P. K. H. O. — Acerina cernua L. Duna m. DYNAMIT — Bányatelepek közelében — leginkább az úri hivatalnokok halászeszköze, mely abból all, hogy a vízben dynamitot robbantanak fel, mely mindent meggyilkol. A legundokabb mód, — mely hihetetlen módon terjed s már a köznép kezén is megfordul. E EBEMELI — Alsó-Tisza — eb emeli; alkalmasint a ráczságra czélozva, mert mint restségre hajló nép valósággal halászva « lopja a napot»; I. Ághegyháló. EBHAL — Karád — Umbra canina Mars. EBHAI. — Grossinger — Cottus gobio L. EB HAI. — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — piscis capitosus, mugil ; alkalmasint a mai Mugil capito, tengeri pérhal. EBIHAL — P. K. — Umbra canina Mars. Tihany. EGÉRFOGÓ — P. K. — Squalius dobula L. Duna m. Ercsi. EGÉSZBÓNÉ — Tisza-Abád-Szalók — 1. Öregháló. A Boné hibás alkalmazása. EGRI — Földi János — Phoxinus laevis AG. Eredete nincsen adva. EGRIHAL — Fiioxinus laevis AG. Erdővidék, Olt vizei. EGRI PONTY — Plioxinus laevis AG. Udvarhely megye vizei. EGYHAGYÁSÚ — Bodrogköz — az a varsa, melynek csak kél kávája és egy vörcsöke van ; tehát a « hagyás* két abroncs köze s innen ?—>—6 hagyású. ÉKCSONT — os sphenoidcum.* EKECSONT — vomer.* ELAKADOZIK — Szeged — beléakadozik pld. a katkáról : "elhányjuk, mert mindönbe elakadozik. » ELÁZOTT — Csongrád — a régi beivódott s azért lusta járású hajó.
