Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 1. (Budapest, 1887)

I. Történeti rész - II. A magyar halászat múltja

nád nincsen ; de a tokban és a nádason a partoknál nem kellene engedni. Április. Szt. György hava. Az pontyokat, a kik ivadékra valók, Szt. György nap táján kell az halastóban ereszteni ; t. i. hármat ikrást, kettőt tejest. Az halastót pedig, hova a halakat bocsátyák: elsőben meg kellene szántani ; és ha lehetne teletszaka állana víz nélkül. Három féle tót kivan az ponty; másban köll ő néki lenni a hol ívik, másban a hol nevekedik ; harmadikban a hol hizik. Hasonlóképpen a fiatal Pontyok is ; egyikben legyenek az esztendősök, másikban kettő, harmadikban három esztendősök ; a kiket azután ki köll venni és az Öreg tóban bocsátani, a hol hizzanak. Május. Pünkösd hava. Ebben az hónapban kezdődik az horgászat, gelisztával. vagy cserebogárral, vagy rákkal. Junius. Szt. Iván hava. Űrnap után kezdődik legjobban a rákászat és Anguilla (angolna) fogás. Julius. Szent Jakab hava. Szent Jakab nap után a Halászok halászhatnak az öreghálóval egész Húsvétig, mert a vívásnak ideje elmúlt. Augusztus. Kis-Asszony hava. Ugyan ebben az időben — Sz. Bertalan nap táján — megszűnnek a halak hosszában nőni: hanem hizni kezdenek és temérdekek lesznek. Ebben az hónapban szecskőt avagy nyers ráklábat tesznek a horogra; de eléb le kell vonni az héjját. Szeptember. Szt. Mihály hava. Ebben az hónapban az sok külömb-külömbféle halászat vagyon. Az pontyokat is kihalászszák és más tokba vetik az nevelésre ; az ivadékokat is kifogják és más tóba hányják, a hol nagyobb helyek vagyon az nevekedésre. Horogra fogják a halat Bőgölylyel, ha a szárnyát elszakítják. Item nyers, büdös ráklábbal és farkkal; de az héjját levonyák. Október. Mindszent hava. Szt. Gál nap táján Halas tókat kihalászni, az az 14. Octóberben. December. Karácson hava. A Tokra vigyázni köll és jól megtisztítani ; ha be fagynak, szorgalmatosan lékeket kell rajtok vágni, hogy a halak meg ne fúllyanak a jég alatt.