Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

I. Meteorológiai előismeretek

szomszédos magaslatokon, minek oka abban található, hogy az áramlatok rendesen a völgyeket választják medrökül. Mindezen, legközelebb felsorolt okok oda hatnak, hogy világtéri eredete dacára is alig van valami helyhez kötöttebb, mint az eső; különösen szembetűnő ez, ha hosszabb időszakok évi középcsapadék-mennyiségét veszszük tekintetbe; nem különben ha több helynek ugyanazon évbeli csapadékát viszonyítjuk egymáshoz. Budapesten két egymásutáni évben igen eltérő lehet a csapadékmennyiség, éppen így Kassán, de a viszony a kettő között igen keveset változhat. Igen élénk vitára szolgáltatott alkalmat a tudósok között azon kérdés, vájjon az erdőségeknek miféle befolyásuk van az éghajlatra és a csapadék-mennyiségre; vájjon növelik vagy apasztják-e azt? Azonban mindazok az érvek és megfigyelések, melyeket mellette vagy ellene felhoztak, igen hiányosak. Ar a go, kiindulva abból a tényből, hogy az erdő-állományok Franciaországban századok óta folyton fogytak, megkisérlette két úton a középhőmérsékletre vonatkozólag némi következtetéseket vonni. Azonban ellentétes eredményre jutott, a szerint, amint a termelésre vagy a hőmérőre hivatkozik. A régi okmányok arról tesznek tanúságot, hogy a szőlő egykor még Anglia déli részeiben jól díszlett, jelenlegi mívelése azonban lehetetlen. Pedig a régi hőmérői följegyzéseket öszszehasonlítva az újabbakkal, emelkedés tűnik ki; —azonban Galilei hőmérőiből újabban többet fölfedeztek és azok hibásaknak bizonyultak. Sokkal biztosabb érv a francia folyók befagyásának gyakorisága, melyet a levéltárak följegyezve megőriztek, ebből az tűnik ki, hogy az utóbbi időkben a befagyások igen növekedtek, nevezetesen az utolsó két században majdnem megkétszereződtek. Ilynemű összehasonlításokból Ar ago arra az eredményre jutott, hogy Anglia déli részén és FiSzak-Franciaországban az éghajlat a történeti idők alatt keményebbre változott, míg Olaszország, a Provence, Judaea és Egyptom változatlanul maradtak. Becquerel és Boussingault hűsítő, dermesztő (refrigerant) hatást tulajdonítanak az erdőknek. A Sahara beerdősítése Becquerel szerint keményebbé tenné Franciaország éghajlatát, Carthago, Memphis és Thebe romlását az erdőirtásoknak rójja föl. Humboldt (15 évi katonai hőmérési följegyzésekből azt következtette, hogy Amerika éghajlata nem lett szelídebb az erdőirtások által.