Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

I. Meteorológiai előismeretek

Általán véve igen bajos e kérdést véglegesen megoldani, mert a helyi okokhoz világ téri, kosmikus okok is járulnak és a kettőt egymástól elválasztani majdnem lehetetlen. Ennél sokkal könnyebb, mindamellett eddigelé még teljesen meg nem oldott a második kérdés, vájjon növelik-e vagy kevesbítik-e az erdők a csapadék-menny isé g et? Minden természettani érv amellett szól, hogy a kiterjedt erdőségeknek a csapadék-mennyiségre kedvező hatásuk van, amennyiben mérséklik a fölöttük elterülő levegőrétegek hőfokát, miként erről a léghajósok is tudósítanak. Hogy azonban ezen hatás milyen fokú, hogy kiterjed-e az az erdők körül elterülő síkságokra is és mily mértékben, — vagy csak magára az erdő tömegére szorítkozik, — mind oly kérdések, melyek megoldása csak hosszas, kitartó búvárlatok alapján sikerülhet. Annyi azonban kétségtelen, hogy a déli, tropikus vidékeken az erdőségeknek e tekintetben nagyobb a hatásuk, mint a sarkok felé, nemkülönben a nyári időszakban kedvezőbb, mint télen, mikor úgyszólván zérusra olvad le. Több csapadék-mennyiségi följegyzésből az tűnik ki, hogy az eső az utóbbi századokban nem kevesbedett, sőt növekedett. így Parisban 1806-tól 1841-ig 86 milliméterrel esett több, mint 1709-től 1748-ig. Flaugergues megfigyelései szerint Viviersben 1778-tól 1817-ig a csapadék-mennyiség 0'842 méterről következetesen 1012 méterre emelkedett, az esős napok száma pedig 83-ról 108-ra szaporodott; Milanóban Césaris szerint 1763-tól kezdve a csapadék-mennyiség növekedőben van. Ezen adatokból azonban az erdőirtások hatásaira következtetni — mint igen sokan tették — teljes lehetetlenség. Paris, Viviers, Milánó mind oly helyek, hol az erdők már századok óta ki vannak irtva, különben is nagy félszegség azt hinni, hogy az erdőség hatása mellett a kosmikus okok elenyésznek. Hogy a jégárak növekedése, a Sós- és Ka8pitenger kiszáradása, az Oxus folyó eltűnése, mely Nagy Sándor idejében a Kaspitengerbe ömölt, (míg jelenleg, ami belőle megmaradt, az Araiba folyik), mind az erdőirtásokra vihető vissza, és a kosmikus okoknak, melyek egyik geológiai időben a sarkoknál paradicsomot, egy másodikban az egyenlítő alatt dermesztő hideget állítottak elő — éppen semmi hatásuk ne volna a hőmérséklet elosztására és következőleg a csapadék-mennyiségre is — teljes lehetetlenség. De egyes tények magukban véve még nem sokat bizonyítanak, hanem természetes okát is kell adni a tüneményeknek. Lássuk tehát, hogy mily magyarázatát adják azok, kik azt állítják, hogy az erdő