Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)
I. Meteorológiai előismeretek
4 Mc'oomlnj'a! Pl3îs?nG r ctek. A nagyobb tengeri folyamok keletkezése még ninc3 egészen tisztázva, azonban minden valószínűség oda mutat, hogy nem a sósság, sem a hőmérséklet, hanem a szelek hatása alatt jönnek létre. Európára nézve legnagyobb jelentőségű a Golf-folyam (Gulfstream), mely Afrika nyugati partjain keletkezik az északkeleti passát-szél behatása alatt; egy ideig DDNy-irányban halad, majd fokozatosan nyugatnak kanyarodik, útjának hosszával terjedelme is tetemesen növekedik, Amerikához érve északnak fordul, egyik ága az Antillákon kivül marad, a másik behatol a mexikói öbölbe és mindenütt a partok mellett haladva, a Florida-félszigeten túl újra egyesülnek. Ezen hosszú út alatt igen élénk elpárolgásnak van alávetve, mit sem az egyenlítői esők, sem a belé ömlő folyók vize nem pótolhat; sóssága a mexikói öbölben nagyobb, mint kezdő pontjánál ; hőmérséklete hasoniólag igen magas, amennyiben majdnem függőleges napsugarak érik; különben is a mexikói öbölnek van az atlanti tengeren legmagasabb hőmérséklete. A Golf-áram a floridai szoroson mint valami méltóságos folyam húzódik keresztül, melynek sebessége túlhaladja a Mississippi-ét és Amazonét. Kezdetben északkeletnek tart és Amerika nyugati partjait érinti, majd keletnek fordul és Európa nyugati partjainál terül szét és ezt egészen átövedzi ; egyik ága fölhatol egész a .legestengerbe, hol mint tetemesen sósabb és így nehezebb alásülyed, egy ideig alul folyik, majd ismét fölemelkedik és képezi a jéghegyek között a nyilt, a szabad tengert. A Golf-folyam megkülönböztethető a szomszédos víztől átlátszósága, élénk kék színe, magasabb hőmérséklete, sóssága és sűrűsége által. Amerika partjainál a határvonal puszta szemmel is kivehető. Hőmérséklete a mexikói öbölből kilépve 30 fok; még télen is felületén 2<i—27 fokot mutat; 900 méter mélységben azonban már csak 14 fokú; hőmérséklete északfclé haladtában kevéssé fogy, de mélysége tetemesen csökken; úgy hogy 5000 kilométernyi út után is, Európa partjainál, még mindig 10—15 fokkal langyosabb, mint a szomszéd vizek. A 40-dik szélességi fokon túl mint egy óriási, ezer és ezer négyszögmértföldnyi vízköpeny terül szét a hidegebb rétegek fölött. Ezen szétterült állapotában a fölötte levő levegőt nemcsak megmelegíti, hanem vízpárával is megtölti, úgy hogy a hajósok valóságos ködtengerben utaznak több napon keresztül. Ezen párával telt légrétegeket :i szelek fölkapják és a szárazföld felé terelik. A nyári időszakban a tengerparti vidékek annyira fölmelegednek, hogy ezen fülkapott vízgőztömegek lehűtésére csak kevéssé folynak
