Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

VI. Fejezet: Költségvetés a javaslott közlekedések kiállítására - c) A költségvetés alkalmazása

90 sára, végre a mi marad az uj utak építésére fordítandó leszen. e) A fentartáshoz, kiigazításhoz vagy uj építéshez megkívántató minden pénzbeli költségeket az országos közlekedési pénztár fedezi, illyesek: útépítők, felügyelők, utkaparók, szerszámok, anyagok, mesteremberek s a t. mi eddig a háziadó rovataiban fedeztetett. f) Ezen kiszámításokat a közlekedések igazgatósága az illető hatóságokkal egyetértve teszi meg, s elkészítteti minden évre a teendő munkák tervét. Természetes következése ennek, hogy az itt kijelelt, s országosnak nyilvánított vonalokra nézve megszűnik a megye, város, vagy kerületi hatóságok közti különbség, s az a kerületi hatóságokra nézve csupán a kiállítandó közerő felére nézve kulcs gyanánt marad fen. Ezen rendezés lehetővé teszi, hogy minden hatóságban és pedig a közerő arányában minden évben haladjon az útépítés, a háziadónak nevezetes rovata elenyésszék, s az országutak rögtön szigorú felügyelet alá kerüljenek, jól fentartassanak s igazitassanak. Hogy azonban a közerő alkalmazásának sikere is legyen,'"*) azt a mostani állapotban hagyni lehe*) Hogy mostani állapotában a közmunka legnagyobb vesztegetés, mutogatnom sem kell. Kiáltó példát idézhetni fel e részben a Tisza-szabályozási munkákbul. Zemplén megye