Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

I. Fejezet: Általános szempontok

20 pusztáinkon a telepedések irányát , gazdaságunk rendszerét elhatározni; s már ezért is fontos tudni az országos közlekedések fővonalait, hogy azon vidékek egyszerű lakói birtokaikban a nyerészkedők zsákmányaivá ne váljanak, de birtokuk becsét előre megismerjék. — c) Kikeríilhetlen e nélkül a közlekedési eszközök kiállításában a nagy vesztegetés, midőn utvonalok épitetnének olly irányban , melly az országos közlekedési rendszerbe illeszthető nem volna, s felesleges párhuzamokat képezne. 4-szer. Tisztába kell jönünk még az iránt is, miszerint ha a közlekedési ügyet egész complexusában vesszük figyelemre, azonnal egészen más eredményekre jutunk a kamatbiztositás, s bérszabályozás rendszerére nézve is, mert Kama tb íztositás egyes vonalra alkalmazva végelemzésben nem egyébb mint egyes vidéknek nyújtott kedvezés a másik rovására. Ez által t. i. lehetséges , hogy a vitelbér alászállitassék, mi külkereskedés tekintetében föczél, de például egyes vonalokra alkalmazva belkereskedésünkben egyik vidék emelése másik elnyomásával. A bérszabályozás olly fontos kérdés, melly mint az adórendszer, nemzeti iparunk életébe vág, s egyes vonal szempontjábul helyesen el sem határozható. Nyujtassék például kedvezés az ország alsó részérül Pest felé vezető vonalnak: a