Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

VII. Fejezet: A végrehajtás rendezése

99 c) a felelőség- eg-y részrül, más részrül feltétlen engedelmességet követel. d) a végrehajtó felelősége a végrehajtási hivatalnokokmegválasztására, s elbocsátására nézve teljes korlátlan hatalom nélkül, meg nem állhat. 2-or Központosítás. Hazánk állása, a csekély erő, mellyel rendelkezhetünk, a viszonyok sebes fejlődése, s állapotunk nyomasztó volta mulhatlanúl megkívánják, hogy az eröbül, mellyet az ország közlekedési eszközök kiállítására fordíthat, semmi ne vesztegetessék el. Ez pedig máskép nem lehet, csak ha a közlekedési ügy központosított felügyelet alá adatik minden ágaiban, mi által minden részletes munka az egész országban, egy országos közlekedési rendszer kiegészítő részévé válik, s ez az mire törekedni kell. Ebbül következik: a) Az 1836-ki 25 törvényczikk *) világos el*) Sajátkép ez a törvényczikk ollyan, melly önmagát eltörlötte, miután bevezetésében ez áll: „A legközelebbi országgyűlésig — ideigleni határozat gyanánt rendeltetik." Világos ebbül, hogy e törvényczikk csak három évre hozatott ; azonban az abban foglalt jogokat magán vállalkozók még sokkal később is vették igénybe, mint tudva van. így például a központi-vasut-társaság 1844-ik év Márt. 13-kán kötötte szerződvényéi. Szükség azért világosan kimondani, mikép e törvényczikk eltöröltetik.