Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Lábatlan
126 KOMÁROM. választja-el; keletről Nyerges-Újfalu és Bajót; délről puszta Gerecsen és Yadacs; nyugotról a bikoli puszta és Süttö. Határkiterjedése 6332 h. mellyböl 33 egésztelek-járandóságú úrbéri föld, legelö-elkülönzés nem lévén. E kiterjedésbe azomban Piszke határa is befoglaltatik melly csupa nemestelki hely. Vidéke alacsonyabb, hegyes, völgye középszerű. Nagy szőlőhegyén a neszmélyihez hasonló bort szűr. Van márványkö-törése, söt határában 3 helyütt kőszenet is találtak s a lakosok ez iránt legközelebb a pestiekkel 100 évre szerződtek, az uraságnak 40 évig tizedet, azután hatodot Ígérvén. Ugyaninnen 5— 6 évvel az előtt az alfödre mészkő-kereskedés is kezdetett le egész Vásárhelyig, hol azután a mészkövek kiégettetnek. Lakosok száma613 1. ebből 102 r.kath, 488 ref., 4 ágost., 19 zsidó. A ref. anyaegyház 1713-tól kezdődik, nemes család van a Piszkén lakókkal együtt 25 , házas zsellér 60, házatlan 5. F. u. közbirtokosság, jelesen pedig Nedeczky, Kondé, s. a. t. örökösök. 1558-ban Baranyavári Istvánffy Miklós és Rácz máskép Ratkovics Pál, ki az Oláhújvári várban katonaságot viselt, igtattatnak ezen birtokba, nagyságos Verböczy István és Imre és ns. Lábatlan György magszakadása czímén nyert királyi adomány nyomán. 1631-ben Apponyi Bálás lábatlaní részbirtokát Koháry Péternek elzálogosítja. 1719-ben Nedeczky Mihály özvegye Huszár Zsuzsánna és ennek leánya Nedeczky Ilona, Újlaky Ferencz hitvese, mint Duna-Nedeczi és Lábatlani Nedeczky Sándornak, ki ns. Komárom vármegye alispánya végrendeléses örökösei, Ítéletet letiltó parancsot nyertek Huszár Ilona fennevezett Nedeczky Sándor özvegye ellen, férje elidegenítését megerőtlenítendő perében. 1727-ben pedig Huszár Juliánná és Katalin folytatlak új osztálypert Huszár Imre, Ilona és Zsuzsánna, úgyszinte Nedeczky Ferencz ellen. 1733-ról végre b. Gyulay Ferencznek a Nedeczkyekkel kötött peralkuja fordúl elő. Sz.Miklós, kis német f. Neszmélytöl, melly utolsó postája Yi6> Tatától Vi6) Komáromtól 1 1 2/'j 6 állomásnyira, kies völgyekkel szaggatott hegyes határát, melly 1400 h. körül terjed, északról Neszmély, kis részben Tardos, keletről kis sarkon Agostyán azután Szomód; délről szinte Szomód s nyugotról Neszmély veszik körül; a szomódi határ közé az almási is felsarkallván, földterületének keleti és északi fele csupa erdőség, s itt nevezetesebb tetők a Borshegy ; Satvány, kis Somló, hosszú Vontató, Bükkhegy, Kálváriahegy, a falura szép kilátással és a keletre álló Markó völgye, a Miklósvölgy, Sötétvölgy, melly utóbbit egy patak csereg végig, snyugoti része már szántóföldül használtatik. A falu a Markó hegy nyugoti aljában fekszik, a hegy déli részét szőlő foglalván-el. Réte kevés, legelője az erdőkben; szántóföldei szelídemelkedésü dombok, széles völgyein agyagosak. A lakosok németek és
