Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Neszmély
VÁRMEGYE. 183 1739-ben szállitattak ide Németországból gr. Eszterházy Jósef által telepítési szerződés mellett, tartozásaik az ágostyániakhoz hasonlóan teljesíttetik. Az adó alatti föld megyei tábla szerint 10Vb jobbágytelket foglal; urodalmi összeírás szerint van itt jobbágygazda 28, házas zsellér 31, házatlan 6; nemes család 1; öszves népesség 406 r. kath., 2 ref. lélek. Van itt sz. Miklós tiszteletére r. kath. templom s a leányegyház Szomódhoz tartozik. F. u. gr. Eszterházy Miklós. Naszály, magyar f. Tatához % 6 u. p. Neszmélyhez, csekély halmokat kivéve egészen sík határ; környezik északról Szomód, hol a tatai rétség ide is kiterjed; keletről Tata és a grébicsi puszta; délről a billegi puszta; nyugotról Almás; határkiterjedése4000 hold. Van a helység felett északnyugotnak egy kis szőlőhegye, másik a grébicsi és billegi határszélen az úgynevezett Grébécsi hegy, réte a vörös Nadrág laposán szép. Szántóföldei szárazak, gyeplegelöje bőven. A határ északkeleti felső sarkán megy-el a réteknél a Komáromból Szönyön, Füzítön át Tatára vezető út, melly Füzítötül fogva a naszályi határszélig a régi római töltésen megy; az úrbéri telkek száma 43% tabella szerint. Telkes jobbágy 83, házas zsellér 23, házatlan 30; nemes család 18; öszszes népesség 846, ebből 115 r. kath., 726 ref., 1 görög és 4 zsidó; a r. kath. a tatai anyaegyházhoz tartoznak; a reformátusoknak 1713 óta helyben van anyaegyházuk. Van itt egy 6 kerekű vízi malom. F. u. gr. Eszterházy Miklós. 1700-ban Péchy Menyhért, mint édes anya Kevy Katalin örököse, kir. végrehajtó parancs mellett indít pert gr. Csáky László, Péli Nagy Pál, Kovács István s ennek neje Csató Anna, úgyszinte Gellér Éva Mihályffy Ferencz özvegye ellen bizonyos a lévai várhoz tartozó visszafoglalt jószágok, úgyszinte a Komárom megyében kebelezett naszályi birtok iránt. 1703-ban Péchy Menyhért minden Naszályban való jogát itélömester előtt Krapff Ferencz Jósefre írja által. Neszmély, (Noszmüll, Neszmii), régi nevezetes magyar helység; Komáromtól délkeletnek 1% 6, Tatától délnek 1 5/i 6, Nyerges-Újfalutól 1, s új Szönytöl, melly kettő közt saját póstaváltása van lV 1 6 állomásra a budabécsi országúiban a Duna jobb partján. Határai északról Zsitvatő és Duna-Radvány, mellyektöl a Duna valasztja-el; keletről Süttö, esztergom-megyei helység és a bikoli puszta; délről sz. Miklós és Szomód; nyugotról D. Almás. Határkiterjedése 3700 h. körül, mellyböl 36% telek illetősége úrbéri. Vidéke hegyes, völgyes, a helység is a hegy alatt a Dunára terjedő hajlaton fekszik. Földe többnyire agyaggal kevert homok, melly nagy szorgalom mellett többféle gobonanemeket terem, de inkább szereti a rozsot mint búzát, s inkább a zabot mint árpát, megtermi továbbá a kukoriczát, burgonyát és kendert. Legelője középszerű, melly miátt a baromtenyésztés gyenge lábon állván, a mezei gazdálko-
