Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Hegyek és rónaságok

8 KOMÁROM. mennyisége is minduntalan változik; a legelöket felszántják, a réteket feltörik, az erdőket folytonosan irtják, kivált tagosztály alkalmával ezek nagy pusztulásnak vannak kitéve: mindazáltal a határok nagysága legnagyobb részben felmérésekre, vagy legalább hiteles becsükre levén alapítva, az itt következendő felszámítás még az eddig közlött számoknál mindenesetre tökéletesb, s leginkább megközelíti az igazságot. Az eredmény pedig e következő: Szántóföld összesen van 207,046 hold; ebből 99,273 nemesi, és szabados (egyházaké, iskoláké s. a. t.) 107,112 h. úrbéri, 661 polgári (mennyitől a komáromi polgárok adót fizetnek). Rét van 94,122 hold; ebből 43,229 h. nemesi; 50,023 h. úrbéri; 870 polgári. Legelő 63,716 hold, ebből 18,108 h. nemesi; 45,108 h. úrbéri; 500 h. polgári. Szőlő 22,432hold; ebből 3321 h.nemesi; 19,111 adóalatti. Erdő 125,628 hold; ebből 2120 adóalatti, 144 polgári, 125,364 nemesi. Belső telek, és kertek 15,927 hold, mellyből 3515 h. nemesi, 12,053 h. úrbéri, 359 h. polgári. Nagyságára nézve Komárom a 35-ik megye. 3. §. Hegyek és rónaságok. A Duna által kettészelt, északnyugottól délkeletnek rézsút hoszszas, több szöget képező megye határát mindkét felén a Dunának, fenn északon Bars megye szélein Csehinél kezdve le a keleti oldalon Fejér megye széléig Császárig kisebb nagyobb hegyek koszorúzzák körül, mig ellenkező részen északtól a nyugoti félen délnek lapályos róna terül-el azon különbséggel, hogy a Duna bal partján terülő félrészt, közepett a Vágh-Duna, Nyitra és Zsitva vizek mentében vízgyűjtő lapály osztja meg, akkor, midőn a jobbparti részt szinte középett vízosztó szeli át. Illy szempontból tekintve a megyének északnyugoti 1/

i része, az az: a csalóközi járás egészen róna, s nagyobb részt lapályos, csak itt-ott találkoznak egyes apró s kis emelkedésű halmok, s hajlatok. Hasonló rónaság ehhez az északkeleti rész, azaz: udvardi járás belső része. A Nyitra és Zsitva folyók vidékein, szélsőbb részére pedig átjőnek a barsi hegyek úgy, hogy Baromlaktól Perbetének, innen sz. Péternek , Radványnak egyenes vonalt húzván, az ezen kívül Esztergom megye felöl eső részt, melly e járásnak Va-dát alig teszi, s Baromlak, Szemere, Csehi, Kolta, Jászfalu, Csúz, Für, Kürt, Perbete, új Gyalla, sz. Péter s Madar helységek határira terjed, lehet némileg hegyesnek mondani. Azonban itt a legnagyobb tetők, Csehi körül is, hol Bars megyéből átjönek, alig emelkednek a róna rendes állásánál 50—60 lábnál feljebb. Itt a hegyderék szűk, és mély völgyekkel hirtelen változó menetelén két oldalt hosszú emelkedésű dombsoraival magas rónát képez, mígnem Kürtnél egyik kis ágával Esztergomba térvén, másikkal alacsonyabbá Iapúlva Madarnál síkságban vész-el. E hegyek az északibb vidéken átalában agyagosak, néhol alsóbb rétegeikben mészmurvával keverve, a