Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Hegyek és rónaságok

VÁRMEGYE. 4 9 délibb vidéken inkább homokhegyek, s kö bennök, kivéve a legészakibb részeket, kevés találtatik. A délnyugoti rész, t. i. gesztesi járás Györ megyével szomszédrészei , s a közép rész szinte kevés változatú sík róna, a délibb részt azonban Veszprém megye szomszédságában a bakonyi hegyekből ágazó kisebb nagyobb emelkedésű szelíd dombsorok futják meg, mellyek mind csak homokdombok, s bennök kö nem találtatik. Leghegyesebb része a megyének a délkeleti rész, t. i. a tatai járás, mert a veszprémi bakonyhegyek egy főága Fejér vármegyén át Vértes név alatt Köhányástól a biborkai puszta, és Gesztes között bejövén több apró megszakadásokban folyó főágával egész a Dunához Almásig átszeli e járást, számos hajlatokat tevén a járás keleti részein fél északig egyszersmind Fejérbe, és Esztergomba is kiterjeszti ágait úgy, hogy a tatai járásnak még nyugot, s déli, kévéssé téresebb, de emelkedett rónái is igen gyakran kisebb, nagyobb hajlatú dombokkal, s lapályokkal szakítatnak félbe. Ezen vértesi hegyek föderekának meglehetős magasságú, de legfelsőbb részeiken is komor bikkes, tölgyes erdőségekkel, s csak ritkán kősziklákkal megrakott tetői már messziről kékellenek. Legmagasabb tető itt a Gerecse hegye az Esztergom megyével határos tardosi, és héreghi határban, melly 1700 lábbal áll a tenger felett; ezután jő a báji határban az öreg Kovács hegy 1410 láb; a körtvélyi pusztán a körtvélyesi hegy 1280 láb; továbbá vannak a Somlyó, Mészárszék, Halyagos, tolnai kö s. a. t. hegyek. Leghegyesebb vidék Kapberek, Gesztes, Majk, Zsömle, Galla, Tarján, Szőlős, Baj, Tardos, Héregh, Almás vidéke. E hegyek alkató részei mészköves agyag s agyagos homok, másodrendű képletekkel, mellyek közt fejér és vörös márvány, kisebb mértékben agyagos kősziklák, az apróbb hegyekben pedig darázskövek találtatnak. A föld felső színe 1 — 1 Va láb mélységre korhany, a többi lejebb agyagos homok, még lejebb mészmurva. Továbbá a rétegek alatt kisebb nagyobb lemezekben csaknem mindenfelé találtatik barna kőszén. Legnagyobb rónaságok terülnek-el Tata, Naszál, Szomód s Kocs vidékein. Ha a természeti szépségről kell ítéletet mondanunk, maga a terület változatossága a tatai járást jeleli a megye legszebb részévé- Itt a termékeny széles völgyek felett erdőkkel koszorúzott, s a végetlenig nyilt láthatárú hegyek regényes vidéket idéznek elő. Legregényesebb vidéke pedig a megyének Majk, Tata, Zsömle, Oroszlán, Bánhida környéke. Az udvardi járás igen szép fekvésű magas róna földe főkép sz. Miklós, Csúz, Jászfalu körül, bár a természeti változatosság magasabb gyönyörét teljes mértékben nem nyújthatja is, édesen legelteti a szemet. A gesztesi járásban Mocsa, Kömlőd, Kisbér érdemlenek e tekintetben föfigyelmet. Legkevesebb rész jutott természeti szépségéből a csalóközi járásnak, mellynek szépségéből erdötlen, vizenyős vidékein a nép szorgalma is igen ritkán változtat az unalmas egyszerűségen.