Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Szák

126 KOMÁROM. vmegyékre. A helység keleti részén van egy urodalmi halastó, melly minden 3-dik évben halásztatván, több 100 mázsa pontyot és jóízű kárászt szolgáltat. Ezen tó partján van egy kiapadhatlan kútforrás, melly vizével képes az egész községet ellátni, söt az 1749-ki szokatlan nagy szárazságban az egész körülbelöl fekvő vidéket ez tartotta ki vízzel. Népessége 2677 1. ebből 1330 r. kath. 3 óhit. görög, 7 zsidó. A r. kath. anyaegyház, anyakönyveivel együtt 1700-ban kezdődik, s hozzá a csémi és tömördi puszták leányosítattak, ez utóbbi az 1783 óta fennálló ref. anyaegyházhoz is bekebeleztetvén. Nemescsalád van 12, házas zsellér 146, házatlan 28. A nép igen szorgalmas, a birkatenyésztést is űzi, jó lovakat tart és fuvaroz, s háza környékén is vagyonossága szemlélhető; különösen a helység igen szerencsés abban, hogy pár évtized óta igen pontos és jó elöljárói vannak. Földesúr az esztergomi érsek, s a guttai urodalomhoz tartozván, azt egy itt lakó urod. tiszttartó igazgatja. Hogy régenten Mocsa közbirtokossági hely volt, egy 1630-ban a mocsai és szönyi közbirtokosság közt folyt határperböl gyanítható. Szák (régi neve Szuk), vegyes magyar-tót falu, Tatához l

3/i6, Komáromhoz 2

l/i65 Neszmélyhez, melly a tatai fiókpostán át utolsó póstája 2 állomásnyira, keletnek lerjedö határral, Szendhez nyugotdélnek 740 ölnyire, mellyel szép fasoros úttal köttetik össze. A helység egy tóparton, hol vízi malma is van, dombon fekszik; határát nyugotról Szend, északról puszta Parnak és Dad; keletről puszta sz. Erzébet; délről Császár, és kis részben Szend környékezvén. A tó mellett nagyszerű téglavető helye van, hol a legjobb tégla készül a megyében, melylyet messze vidékre is elhordanak. Káposztát sokat termeszt; dombos határa a megyében a legjobbak közül való fekete föld, különösen tiszta búzája a vidékieknél egykét fonttal mindig nehezebb. Jó karban tartott kis szőlőhegye, a tó völgyében a szendi lapossal összekötött szép rétsége,s sz. Erzsébet felül kis erdeje van. A faluszélben délnek látszanak egy régi klastrom maradványai. E mellett a falu felett legnagyobb tetőn áll a kath. templom, melly hihetőleg hajdan a klastrom temploma volt; kilátása messze vidékre szép, és tornya szinte Győrtől belátható. A falu közepén nem régiben találtak egy régi nagy pinczét, melly fölé most az urod. magtár van építve. Úrbéri telke tábla szerint 52%; telkes jobbágy van 57, úrbéri házas zsellér 49, nemescsalád 1 ; népessége 878 1. ebből 310 r. kath. 490 ágost. 75 ref. 3 zsidó. A r. kath. leánygyülekezet, mellynek szinte helyben van temploma, valamint a reformátusoké is Szendhez tartozik. Az ágostaiaknak helyben van régi anvaegyházuk, s erről különös jegyzést érdemel, hogy ámbár a régi tót lakosok már annyira elmagyarosodtak, hogy a tói nyelvet jóformán nem is értik;