Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Új Szöny
VÁRMEGYE. 157 bizonyos ünnepek alkalmával papjoktól még mostanában is tót lelkibeszédet kívánnak. Földesúr gr Eszterházy Miklós.. Szend, magyar falu, domb oldalon; Komáromtól 1%6> Tatától l T/i6j Neszmélytöl, melly a tatai fiókpostán át utolsó postája, l l 3/i6 állomásnyira. Határa a helységtől inkább nyugotnak terjedvén, környezik nyugotról sz. Mihály, északról Kocs, keletről puszta Parnak, és Szák; délről Császár és puszta Makk; területe általában símamenetelü, alacson dombos, földe Komárom megyében egy a legjobb s általában elsőosztályú. Van 2 tava, Malomtó,a tatai út mellett a falu alatt egykerekű malommal, Nemesek-tava szinte a faluhoz közel. A falu aljától a sz. mihályi határig az ér mentében rétség nyúlik, keletre pedig csekély bort termő kis szőlőhegye van. A nép szorgalma szembetűnő, s különösen a lótenyésztés körül dicséretet érdemel, ezenkívül bő legelöjök és jó rétjeik levén, marhatenyésztésök is jó karban áll; leginkább mutatja azonban a népszorgalmat az, hogy itt a lakosok legközelebb maguk kértek tagosztályt, melly épen kezdetben van, legelö-illetőségöket is egy tagban kívánván. Úrbéri tábla szerint van itt 36 2 3/ 3 2 jobbágytelek, ezután belső telek 49% h., szántóföld 1054 % h., rét 57 h., Telkes jobbágy van 52, úrbéri házas zsellér szinte 52, házatlan 16. Van továbbá számos udvartelki nemesség, kik egyébiránt az uraságtól haszonbérük telkeiket, s általában az itteni nemesség száma 94 család: összes népesség 11811. ebből 486 r. kath. 492 ágost. 178 ref. 15zsidó. Mind a három vallásfelekezetnek van anyaegyháza, a r. katholikusoké 1772- s a reformátusoké 1670-ben keletkezett, mindenikhez Szák, mint leányegyház tartozik ; az evang. anyaegyház keletkezése szinte igen régi. Földesúr gr. Eszterházy Miklós. Új Szöny, telepített pusztai falu, Komáromtól V 1 6, Neszmélytől 1V 1 6, Ácstól, melly két utóbbi közt saját póstaváltása van 1% 6 állomásra, a Duna jobb partján, Komárommal épen átellenben, a budabécsi föpósta-útban. Határa csak 235 holdat foglal s általában majorsági, de 135 h, a zsellérek sat. közt van kiosztva; 100 h. pedig nagyobb részben majorsági birkalegelöül szolgál. Egy felöl az ószönyi határ, más felöl a Duna határozzák. Sok helyt az áradások járják, egyébiránt fekete homokos. Népessége 590 r, kath. 23 ágost. 212 ref. összesen 825 1. a r. kath. leányegyház az ószönyihez, a ref. a komáromihoz tartozik. A lakosok kézmívességböl, fuvarozásból, hajózásból, napszámból élnek, robotaíkat többnyire megváltják. Kézmíves van 36 mester; az asztalosoknak és lakatosoknak különös czéhök van; nemescsalád 33, házatlan zsellér 35. Házak száma 152, ezenkívül urasági ház a nagy vendégfogadóval 7; továbbá a tatai és kisbéri urodalmaknak van itt falerakó-helyök, mellyért szinte adóznak. Van cs. kir. postahivatal. E hely csak egy pár évtizeddel ezelőtt népesítetett meg, s eleinte csupán koldúsok kezdtek itt megtelepedni, s innen vette a hely Nyedám tót nevét,
