Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Éghajlat

14 KOMÁROM. egy lábnyira csapó föld találtatik, mit a lakosok atkának neveznek, és ez mélyen tart. Áll ez az atka kővé vált homokból és kövecsből, néhol pedig homokkal összeállott csigákból. apró meszes földből, és olly kemény , mint akár mi más homokkő. Az illy földágyak a vizet nehezen bocsátják által, azért felszínökön a lapályosabb részeken a víz gyakran összefut s néhol iszapot is csinál, egyébütt azonban a föld porhanyóbb természeténél fogva hamar kiszárad. Az illy atkás helyeken fát nevelni igen nehéz, mivel a csapóföldön és atkán által a fagyökerek nehezen hatnak; hanem ha e réteg keresztülvágatik, s a fák úgy ültettetnek-el. akkor a fa itt is szépen tenyész, mint ezt az akali határban tett próbatételek mutatják. A csalóköziek az atkát kútak kirakására használjak, és jobbnak tartják a téglánál. Az udvardi járásban több sárga agyagos, vagy fekete homokos föld találtatik, de átalában termő rétege mély, igen termékeny. A hegyek vidéke Csehi, Kolta körül inkább agyagosak, felrétegök sekélyebb, ágyok kövecses; legszebb földek vannak pedig Csúz, Udvard, sz. Miklós, Perbete, Jászfalu körül, hol azonban az agyagos szilárd földágy nem bocsátván elegendöleg által a felesleges nedvességet a völgyekbe legtöbbször leveri. A vastag termő réteget tekintve azonban, valamint állítani lehet, hogy e vidék homokosabb részek után már emelkedett fekvésénél fogva is leginkább kiállja a sok esőzéseket, úgy a szárazságot még amazoknál hamarább, és inkább megérzi. De Perbete határának déli része, igy a madari határ, s e körül fekvő helységek, s baji vidékén homokos, Hetény, Imel, Naszvad körül pedig ismét vizenyős földek vannak. A gesztesi járás sok helyt sárga homokos, kivált a Duna körül az ácsi határban és Kisbér körül, dombjai vagy homokos- vagy sárga agyagosak; azonban sárga-vegyes földe is sok van, legjobb földek találtatnak Szend, Szák, Kömlőd körül. A tatai járásban csak a gesztesi járás szélén eső helységekben leginkább pedig Bokod és Almás körül jö elö, egyébütt majd fekete, majd sárga agyag; a hegyek között több helyt, kivált Héregh , Tardos, Galla , Tarján körül azonban kövecses, sekély rétegű, s köágyú, de sikeres búzát termő földet találni. Termékenységére nézve Komáromot hazánk áldottabb megyéi közé méltán számíthatjuk; mert a természetnek nem csak sok különféle ajándékaival bír, hanem egyenként azokból sokat és jó minémüségben mutathat elö; s ámbár földét különös bujának mondani nem lehet, de jó mivelés után a tiszta búzát is mindenütt megtermi, s ebből középszerű években rendesen egyre 6 — 8 magtermést számítanak. Mivelése könnyű, s a szántást több vidékeken két igavonóval végzik. De a trágyázást a föld közönségesen megkívánja, s őszi alá rendesen 3, tavaszi alá legalább két szántást igényel, ugart többnyire mindenütt tartanak. 8. §. Éghajlat. Éghajlata a megyének szelíd, mint azt geographiai fekvése az északi szélesség 47° 26' — 48° 5' és keleti hosszúság 35° 2V —