Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Éghajlat

VÁRMEGYE. 4 15 36°22'közti fekvése, s tenger feletti magassága, melly különböző részeiben, mivelt síkjain 120-tól 300-ig legmagasabb hegyeit is véve 1700 lábig változik, mutatja. Levegője igen egészséges és tiszta, csupán a Vágh és Nyitra mocsárjai mellett egészségtelen. Az éghajlat különös ismertetésére igen szükséges és kívánatos volna a lég- és hévmérö néhány évi állását kimutatni, hogy igy azok középállásából a rendes lég, s idő állása s változatosságra következést húzni lehessen. Azonban ezen adat megnyeréséhez több évi pontos kísérletek igényeltetvén, miután ahhoz legnagyobb igyekezetünk mellett is szerencsénk nem lehetett, kénytelenek vagyunk e tekintetben egy évi kísérlettel megelégedni. Ugyan is: 1842 hévmérö állása légmérö állása A tatai hegyek között a levegő nyers és kemény, s ezeknek nyugoti részein rendesen légvonal van; mert, mint a hegyek leírásánál láttuk, azok menetele az egész megyét keleten kerítvén körül, itt a Dunáról jövő, és északi szeleknek semmi tártaléka nincs, söt maga a hegy menetele már légvonalt idéz elő, s ugyanez okozza, hogy ezen vidék laposabb róna vidékein gyakoriak a késő fagyok. A csalóközi járás vízenyösebb részein a földágy ritkább levén, a téli olvadásokra következett fagyok a föld felszínét gyakran felszívják s megrepedeztetik, miért is e részen a késő fagyok ritkábbak ugyan, ellenben a téli kemény száraz hidegek sokszor nagy károkat okoznak. Az esőzések nem felette gyakoriak, hanem inkább tartósak szoktak lenni; égzengések sürün járnak, kivált a tatai vidéken, és bizonyos években már igen kora tavaszszal elkezdődnek. Köd a vizenyösebb részeken gyakori, a tatai járás hegyei pedig, leginkább déli oldalaikon, sokszor nyár közepén is egész napon át ködben ülnek. A téli havazások kevés hót hagynak maguk után úgy, hogy midőn a szomszéd Fejér vármegyében kivált a bicskei részen vastag hó borítja a földet, akkor a hegyek tatai oldalán alig látszik hó; igy van az a gesztesi járás vidékein is, mi közönségesen a föld hevesebb természetének tulajdonítható: ellenben a csalóközi, és udvardi jáJanuar - 9° — 1° Február —12° — 0 Martius — 2° +11° April — 2° +20° Május -1- 5° +22° Junius + 7° +27° Julius + 10° + 26° Augustus +12° + 28° Septemb. -h 7° + 26° October — 2° + 13° Novemb. — 3° + 4° Decemb. — 1° 4-8° legalsó, legfelső