Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Települések - Megyercs
106 KOMÁROM. E helység a Kolos nemzetségtől vette nevezetét, melly Komárom vármegyében a legrégibb s leghatalmasabb birtokosok közé tartozik, a Kolos nemzetség királyi adományát, mellyel 1-sö Lajos királytól 1369. •» nyert, Bana helység leírásánál olvashatni. Lak, magyar falu, áll felső és alsó Lakból a pozsoni országúiban s Túri-Szakálas szomszédságában, ugy hogy csak egy kis köz választja el a 3 helységet s a vöszlöi puszta is ide tartozónak tekintetik. Felső Lak kiterjedése 1405 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada rét, s harmada legelő. Alsó Lak 403 holdú, mellyböl 380 h. szántóföld, 23 pedig legelő és mocsáros hely. Végre Vösztö puszta 82 holdra terjed, s ez mind szántóföld. Mind a három határbeli föld kitünöjóságú, de a posonmegyei vizek a legelökön és kaszálókon sok mocsáros helyet képeznek; van egy Zsemlékes nevű nagy tava is, melly 18 holdra terjed, s jóízű hallal szolgál. Népessége a két Laknak 510 lélek, kik közt református férfi 205, nő 203, kath. férfi 54, nő 40, zsidó 8, nemes családfő 140. Az elősorolt lakosok, vagy közbirtokos nemesek, vagy szegény zsellérek és haszonbérlök; kézmíves csak 7 van, névszerint: 1 kovács, 2 szabó, 1 csizmadia és a nagy megyeri czéhez kebelezett 3 takács. A reformátusok itt anyaegybázatbirnak. Földesurai: Pázmán, Csepy, Végh,Szűcs, Farkas, Barthalos, Csiba, BajcsyiNagy,Halászy, nemes családok. 1598. Pázmán Péter és Piroska Pázmán György özvegye részöket Molnár Mihálynak elzálogosítják. 1612. Czender Anna Bay Jánosnak és Czender Erzsébet Hajdú Jakab hitvese, jószágaikat Nagy Györgynek zálogba adják. 1613. Laky János egy udvartelek harmadát életéig Nagy Györgynek adja birtokába. 1642. Laky János örökösei közt Lak, Vöste komárommegyei, továbbá Hideghét pozsonmegyei helységekben birt részjószágokra nézve kölcsönös csere történik. 1750. Pázmán János Laky István és Ferencz helységbeli birtok iránt Röth Sándor ellen erötlenítö pert kezdenek. Megyercs, magyar falu, Keszegfalva és Ekei közt Komáromhoz északnyugotra 2 mértföldnyi távolságra. Kiterjedése 466 hold; mellyböl belső telek 39 h. szántóföld 855% h., kaszáló 1695 % h., vízállás és mocsárl73% h., legelő 1302 3/ 8hold. Az egész határból pedig a jobbágyság bir 11 egésztelek után 283 6/ g szántóföldet és 503 V 8 h. kaszálót. A szántóföldek és rétek legjobbminöségüek, bőven termik ezek a szénát, azok pedig a búzát, árpát, zabot, tengerit, burgonyát és kendert. A mezei gazdaság azonban középszerűen kezeltetik, szinte úgy a marhatenyésztés is, mellynek okát leginkább abban kell keresni, hogy a Vágh-Duna árja a határt gyakran elönti s igy az egész ipart semmivé teszi, egyébkint is ezen határ gyülhelye a felsőbb határokban fakadó vizeknek. Népessége 467 lélek, kik közt 230 férfi, s 237 nő. Vallásra nézve 418 református, kiknek
