Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Nemes-Olcsa

VÁRMEGYE. 107 saját templomuk van, 45 pedig katholikus s a keszegfalvi egyházhoz tartoznak, s 4 zsidó. Van itt továbbá 49 nemes családfő. Földesura gróf Zichy István 11 telketbiró jobbágyaival, és három nemesi curiának következő tulajdonosai: u. m. Magyary, Szabadhegyi, Szabó, Csontos, Cséney, Jókay nemes családok. Megyercs, hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. 1600ban Demjén Antal és Dancsy János itt egy nemesudvart idegeneknek adván-el: ez iránt Hajós Krisztina, Fejérváry János hitvese óvást tesz. Nemes-Olcsa, magyar falu, Komáromtól 2

3/

4 mfldnyi, a pozsoni országúttól gedig 300 ölnyi távolságra, s határos nagy Tany, Ekei, nagy Keszi, Marokháza, kis Tany falukkal és pusztákkal. Kiterjedése 5327 hold, mellynek V3 része szátóföld és szölö, V3 kaszáló, V

3 legelő. Földe csak kis részben homok, átalában porhanyós fekete agyag, melly minden gabonanemet jól megterem. Szőlőskertében középszámítással évenkint 350 akó bor szüretik. Ezenkívül vannak itt számos ákáczfa-ültetvények és szép gyümölcsösök. Ellenben hatarában mocsáros tavak, erek, mellyek pozsonmegyei vizekkel telnek meg, feles számmal találtatnak. A szarvasmarha-, ló-, juh- és sertéstenyésztés virágzó karban áll. Népessége 1303 lélek, kik közt reform, férfi 415, nő 417; kath. férfi 230, nő 240; zsidóférfi 16, nő 23; czigány 34; nemes családfő 185, mesterember 23, u. m. 1 kovács 1 legénynyel és inassal, 12 takács, kik a nagymegyeri czéhez tartoznak, 3 csizmadia, 1 asztalos, 2 bognár, 3 szabó, 1 mészáros. A reformátusok anyatemplomot birnak. Nemes-Olcsa több határokból u. m. Nemes- és PusztaOlcsa, Vöstü összeolvadt közbirtokosság, a következő nemes családokkal: Galambos, Szelle, Szarka, Csorba, Végh, Laky, Nagy, Vass, Baranyay, Csepy, Gerdenics, Pázmány, Magyary, Sziillö. 1550. Gyallay Krisztina Gyallay János leánya ésKovácsovics Miklós hitvese egész részjószágába új adomány és királyi jog czímén bevezettetik. 1659. Körcsy Ferencz és Körcsy Ilona Ásván László hitvese, bizonyos gyámsági javak visszaszerzése végett pert indítanak. 1700. Sándor István, mint adományos egy udvartelek birtokába bevezettetik. 1719. Laky Bálint beigtatásának ellenmondatván Szarka, Nagy, Halászy, Furó, Szondy, Lévay és Füzy családbeliek ellen per indítatik. 1746. bizonyos zálogrétnek nevezettt kaszálót Tanyi Ferencz és Imre, Ferencznek, Bálintnak s Krisztinának Csóka János s Annának Fehér Pál hitvesének, mint hajdan Alistáli Laky Ferencz fiainak és leányainak örök áron eladják. Apácza-Szakálas, magyar falu, fekszik Komáromhoz északnyugotra 4 mfldnyire a Pozsonba vezető országúton. Legszélső s felső helysége Komárom megye csalóközi járásának, Pozson megyével