Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

réttel kamatoznak, főkép ha a' szőlőfajok' teljes megéréseig halaszlanák a' szüretet. De ebben is nagy akadályukra van a' tömérdek sok madár, innen sok­szor már September 8. Tihanyban szüret vagyon, melly ha illendő időre halasztatnék, boruk ugyan a 1 szőlős gazdáknak kevesebb lenne, de sokkal jobb a' mostaninál, mit az uraság' elhalasztott pár év előt­ti szüretje igazolt. Ha a' szüret megcsalja a' tihanyiakat, van még egy reménység, melly táplálja őket, a' balatoni téli halászat, melly ha szerencsés a' tihanyi népnek min­den szükségeit pótolja; ha rosszul sül el még is va­lamikép csak karáéval : és rákkal kihúzzák a' ke­nyértelen esztendőt, mint példa volt erre az 1847. év. Mi a' tihanyi lakosokat illeti: olly jó szívű, adakozásra hajlandó, 's barátságra kész emberek, miszerint párjokat kell keresni. Viseletök egyszerű ködmen, szűr, setét kék posztóruha, hétköznapo­kon , 's fél halászatkor divatos náluk az úgynevezett kukoriczanadrág, és dolmány, mellyek durva vá­szon szövetből készítvék. A' tihanyi lakosok sokat tartanak arra, hogy némelly irományaik szerint, mint vár katonák, egykor az adótól mentesek voltak, és véren szerzett javakról álmadoznak, mellyeklöl, sem tizedet, sem robotot igazsággal nem kellene fizetniök. A' Balaton 9 's tájéka* A' Balaton nevét kölcsönzé e' tájékokat hajdan lakott csehtótoktól, kiket a' magyarok részint Vas, ' 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom