Horváth Bálint: A füredi savanyúvíz s Balaton környéke (Magyaróvár 1848)

és Zala megyékbe, részint Stájer, és Krajna tartományokba eltoltak, 's most bömhéczeknek neveztetnek. Blato nyelvökön sárt^ fertőt jelent. Erre mutat kifolyásának vagy is a' siónak neve is, melly Sárvizének neveztetett, a' 17. század' végéig minden oklevelekben. 2. Ulászló a' kustyáni (Veszprém megyei hely) határában készült hidra, mellynek ma már nyoma sincs; de helye most is kelőnek (traiectus) mondatik 1508. vámszabadalmat adván, Saar folyójának irta az oltani vizet, az úgynevezett Sió vizét. A' Balatont sokan magyartengernek nevezik. Megérdemli, hogy kellemes helyeztetése, tájéka, az olvasókkal megismertessék. Ezen messzeterjedt tavat a' romaiak Pelso-nak nevezték, melly nevezetet most latin nyelven a' Fertőnek adunk. Midőn a' romaiak Balaton' tájékára érkeztek, itt rengeteg erdőségekre találtak, 's a' Balaton sokkal nagyobb volt, mint korunkban. Galerius romai szászár e' tó körüli tartományt, a' Drávától fölfelé Győr városáig Valeria, Diocletianus császár leányának, és az Ő nejének kedveért Valeria-nsik nevezte, sok erdőket kiirtott, vagy megritkított, a' Balaton vizét pedig egy csatorna által a' Dunába eresztette, 's igy a' tavat sokkal kisebbé tette. Mindezekről bizonyságot tesz Aurelius Victor romai történet iró (agrum satis reipublicae commodantem caesis immanibus silvis, atque emisso in Danubium lacu Pelsone apud Pannonios fecit. Cuius gratia provinciám uxoris nomine Valériám apellavit. — Aurelius Victor de caesari-