Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

Harasztinál a

1 Duna-parton kivül építendő egy viz mérséklő rekesz vizszekrénynyel, de malom nélkül. Ezen zugó nagy árvízkor a

1 csatornában viszszanyomást szerez a

1 víznek, a' toroki vizosztó bátorságára, 's a' rendkívüli árvizet visszatartja a' turjánnak azon vidékéről, melly ezen pontnál alább fekszik. Harmadik nagyszerű vizi-épület szükséges Félegyházán alul nem messze, ollyan mint a' vizosztó , de nyolczvan forgókövá malommal a' vizeseinek mérséklése végett. Ezen épület különösen véghez viszi azt, hogy a' futóviz-eset kevesitése által kis víztömeg is a' Dunából a' csatornába elegendő két öl mély vizet áraszt a' hajózásra. Szegedi csatorna-vonal kitorkollik a' Dunából Böltske helység' (Tolna vármegyében) ált' ellenében, és huzamát tartja Pest vármegyében Bojár, Tetőtlen és Sz. Imre pusztákon által az izsáki Kolum-tóba, innen az orgoványi határban egyesül a' pesti fő vonallal, 's evvel együtt van a' sz.lászlói puszta határig, a' hol tizennégy ezer nyolcz száz (11,800) vont öl együtt létei után kiválik és Majsa mezőváros, Kömpöcz puszta' 's Dorozsma mváros határin által futván Szeged városban — a' buzavásár helyét két részre osztva — a' sörház alatt a' Tiszába tövellik. Hlyen egymást keresztben vágó csatornák igen alkalmasak nagyobb vidék behajózására. Ezen vonalnak vizszin-esete ez: Böltskéuél a' Duna-középviz-szin három öllel, 's öt lábbal alább van mint Pestnél ; Szegednél a'Tisza-közép-viz-szin tíz lábbal alább van mint Csongrádnál; tehát Böltskénél a' Duna-közép-viz-szin magasabban van kilencz öllel három lábbal mint Szeged városnál a' Tiszaközép-viz' szine. Ez szelíd víz-eset a' távozathoz képest, melly hatvannégy ezer ötszáz (61,500)