Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

ölet te'szen. Ezen ágcsatorna a* Duna-parton nem nyer vizoszlót, mivel a

1 fő csatornának már Szükséges magasra emelt vizével egyesíti Böltskétől a

1 Duna-vizet, hanem a

1 szent-imrei határban egy viz-mérséklő-rekesz negyven forgókövü malommal fog ebbe építtetni. A'szegedi vonalnak alsó darabja, a' mint a

1 fő vonaltól Szeged felé a' föld szine esik, ott kap egy vizeset-mérsékló-rekeszt, 's nyolczvan forgókövü malmot ; úgy szinte Szeged városon kivül a' kálvária táján egy vizeset-mérséklő-rekeszt kíván, ehhez negyven forgókövü malmot foglalva. Pesttől a' Duna 's Tisza közt alá nyúló földhát olly annyira rendetlenül hanyatlik, 's ez által olly tömérdek nehézségeket gördít elő, hogy ezen csatornának fő vonala csak úgy lehetséges, ha ennek torkában Pesten vizosztó építtetik, és a' vizszin-rézsfi (viz-szin-eset) ügyesen használtatik. A' szegedig ésizsáki ágcsatornákat pedig csak a' legfőbb vonal eszközli. Még is áldás hazánkra nézve ezen lehetőség! Próbák is tétettek, iszőr Soroksártól Pilisre 2szor Dabasról Czeglédre 3szor Tatár sz. Györgytől Nagy-Körösre, 4szer több utakon Kerekegyházától Kecskemétre vinni a' csatorna huzamát, de oeconomice lehetetlen, mivel az ásás' mélysége husz ölet fölül haladna több ezer öl hosszaságban. Kecskemét város kilencz öllel emeltebb helyen fekszik, mint Pestnél a' Duna-középviz' szine áll. Az ágosegyházi határban a' csatorna-vonal, és Kecskemét közt lévő legalacsonyabb dombhát tizennégy öllel emeltebb, mint Pestnél a' Duna-viz' színének közép állása. Azonban a' fő csatorna a' kecskeméti határban csak kilencz ezer (9,000) ölre jár távol a' várostól, \s így gránitkő koczkákkal ki rakott utat könnyen lehet a' városból a' csatornáig épími, mivel vizén a' kőszálitás olcsó lészen. Az