Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

munka, mellyel (és ezt igazán mondják) jó* rendszerrel alkalmaztatva régen az egész Dunát rendes folyamatba képesek lehettünk volna igazítani; sikeretlensége következésében, az eddigi minden egybefüggés és rendszer nélkül tett igazításokra fognak hivatkozni. Hogy ezen ellenvetésnek igaz érdemét megítélhessük, arra nézve tudni kell, hogy a* vizek rendszeres megigazítása körül kiváltképen, három különböző vélemények uralkodnak. Ezek közül a* két első, mellyiknek egyike szerint a' vizek regulázását alolról felfelé, másika szerint felülről lefelé kell folytatni, egymással tővel ellenkeznek, de mindkettőt nyomós okokkal lehet támogatni. Az elsőt: mivel, hogy a'felülről regulázott víz az alsóbb részeken új és még nagyobb rendetlenségeket ne okozzon, az erre való vigyázat szükségesképen felteszi: hogy az alsó részek, mielőtt a* felsőbbek regulázásába fognánk már meg legyenek igazítva. A* másihat: minthogy, ha az alsóbb részek elébb reguláztatnak a' felsőbbek továbbra maradván felülről azalatt olly rendetlenségek történhetnek, a' víz ágynak olly változásai következhetnek be, mellyek az alsóbb regulatiót vagy feleslegessé és haszontalanná p. o. ha a* folyó az alatt, míg regulázunk, valami munkánkat megkerülné, vagy a mit nagy munkával készítettünk, úgy is önerejével véghezvitte volna, vagy még p. o. ha a' regulázott ágyra valami újonnan származott, előre el nem látható változás miatt nagy hajlattal, nagy erővel dűlne, ártalmassá is tehetik. Az elsőt : mivel alolrol kezdvén, az útban eső hordovány iszap és egyéb materia, lassankint 's a' víz nevekedő erejével akkorra, mikor az igazítás felsőbb részekre ér tovább vitetvén, így az egymás után következő regulátiónak akadályára nincs, midőn ellenben a' másik szerint a' felsőbb regulázás által megelevenedett víz ereje által mindég több több és erősebb hordások érkeznek, mellyeket a' régi állapotban hagyatott regulázatlan alsóbb folyó tovább nem takaríthatván, ha szinte a' felsőbb részekre szüntelen való gondoskodás miatt ottan újabb rendetlenségek nem szármozhatnának is, legalább a' felsőbb reguláztatásnak soha várt foganatja nem lehet. A* másihat: minthogy a' vizek regulázásában is, mint mindenütt a* mesterségnek a' természet útmutatását kell követni, a* természeti úton felülről lefelé jővén a' felső regulázással az alsóbb vizeknek is egyszermind és egymás után való irányos több több erő adatik, hogy a' magok rendes agyát annál inkább