Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

elkészítsék, é.« a* felsőbb czélirányosan vezetett folyó az alsóbb talán sokfelé oszlott erőtlen ágakat eltöltse, mellyeknek még a' kívántató rendes lefolyást adni ezek után sokkal kevesebb munkába kerül, mint sem mindjárt eleinte, ha a' regulázás alolról felfelé folytattatott volna. Az elsőt: Mivel alólról felfelé folytattatván a' regulatio, a' viz esete az által, hogy az alsóbb ágy feneke elébb kimélyittetvén a' felsőbb fenék magát ahoz alkalmazza, a' hordványok pedig felülről jővén, egymás után letakaríttatnak, rendesebb lefolyás és eset készül, mintsem ha felfelöl kezdetvén a' felső ágy kimélyittetik, az alsóbb feltöltetik, ismét ezen alsóbb reguláztatván ez ugyan újra kimélyittetik, de a' még alább eső viszont feltöltetik, az illyetén felváltva újra meg újra következő kimélyítések és feltöltések által készülhet. Al másikat : Mivel felülről aláfelé menvén a' regulatio a' viz nevekedő sebességire, erejire és munkalatjaira szüntelen való tekintet lehet, midőn ellenben, ha az alsó részeken kezdjük, sem a' végre hajtott tökéletes regulázás után következhető sebességet és esetet, sem annál fogva az egész foJyó mentiben minden helyeken adandó legillendóbb szélességet és keresztmetszést számba nem vehetjük. Ezekkel 's illyetén okokkal védték eleitől fogva a' Vízmérők mind a' két ellenkező véleményt, a

1 szerint mint kiki ezt vagy amazt tartotta czéljához közelebb vivőnek, azonban a' két véleményt támogató és ellenző okokat egybe vetvén, már azokból kitetszik, hogy mindkettő különös tekinteteken épülvén, sem egyiket sem másikat átalánosnak vagy közönségesnek nem lehet tartani. Minélfogva ezen harmadik vélemény támadott hogy: Egy regulázandó folyónak több rendetlenségei, sőt egynemű rendetlenségnek is különféle nemző okai lévén, azok szerint a folyó több szakaszokra osztás s ék , '

s mindegyik külön szakasz a

1 maga természetihez képest alulról felfelé, vagy felülről lefelé reguláztasséh Ezen vélemény ellen, mivel e* szerint a felhozott ellenmondásokat alkalmasint össze lehet egyeztetni , alig van egyéb kifogható azon kívül, hogy, hát ha illyen módon a* folyó, mint a' természet végetlen változásai és különös tekintetek miatt könnyen megeshetik, tíz 's több szakaszokra lenne felosztandó, újra azon kérdés támad : valljon ezen külön szakaszok közül mellyiknek, a* felsőbbek vagy alsóbbnak regulázását kellene elébb elővenni.